Anglisztika szakra fogok jelentkezni. Most emelt angoloztam és megkaptam mellé a b2 es nyelvvizsgát is. Akik anglisztikàn vannak nagyon nehezek az anyagok?illetve nehéz megszokni hogy majdnem minden angolul van?

#8: Persze, el lehet vele itthon helyezkedni, csak olyan munkahelyeken, ahova egy érettségi is elég volna. Elmehetsz mondjuk ügyfélszolgálatosnak egy céghez, ahol a klienseket kell kezelned egész nap. S akkor majd elgondolkodhatsz azon, hogy mi értelme volt ezért 3 évig angol és amerikai irodalmat és nyelvészetet tanulni. Mi értelme azért Wordsworth verseit elemezned, Chaucer régies nyelvezetű szövegét olvasnod eredetiben, valamint angol nyelvtörténetből és kognitív nyelvészetből levizsgáznod, hogy egy pultnál állva majd azt mondhasd az aznapi ötvenharmadik reklamálónak, hogy "Természetesen a panaszát kivizsgáljuk, tessék visszafáradni a jövő héten." Baromi pocsék érzés ám, ha valaki azt érzi, a szerzett tudása a kutyának sem kell. Legnagyobb eséllyel ez a sors vár rád, ha végigcsinálod az anglisztikát és állás után nézel. S az elvesztett államilag támogatott féléveidet és a fiatalságodból elvesztett éveidet sem fogja senki utólag visszaadni. A munkaerőpiacon könyörtelen farkastörvények vannak: akinek nincs szükség a tudására, az hiába kopogtat száz ajtón is.

Nagy-Britanniában pedig még egy brit egyetemről származó anglisztika alapdiploma sem ér semmit. Még egy született brit embernek is csak minimális elhelyezkedési esélyei vannak anglisztikával. Ezért csinálják meg sokan odakinn is anglisztika alapdiploma után a tanárit, mert azzal legalább el lehet helyezkedni egy iskolában. Én éveket éltem odakinn, tanítottam is és sok brit ismerősöm volt, hidd el nekem, hogy ez a helyzet. Még irodai munkát sem kapsz, hanem elmehetsz az angliszika diplomáddal mondjuk egy étterembe felszolgálónak. Ez a kőkemény realitás. S akkor arról még nem is szóltam, hogy most már (Nagy-Britannia közelmúltbeli EU-ból való kilépése miatt) most már ennél is rosszabb a helyzet, ugyanis munkavállalási engedélyt kell szerezned még a kiutazásod előtt, ha odakinn dolgozni akarsz. Pontosabban előre szerezned kell egy brit munkáltatót, aki benyújt egy kérvényt, hogy foglalkoztatni akar, s az efféle kérvények kimenete eleve kétséges. Nem kell magas intelligencia ahhoz, hogy az ember rájöjjön: ezt a hivatali hercehurcát csak az a munkáltató lesz hajlandó végigcsinálni, aki nem tudja brit munkaerővel betölteni az adott álláshelyet, mert nincs elég jelentkező. S mondanom sem kell: ezek azok az álláshelyek, amik annyira pocsékok, hogy senki akar odamenni dolgozni. Például elmehetsz egy szállodába takarítani vagy egy farmra birkát nyírni. Nem viccelek, tényleg ez a helyzet, ilyenek a kilátásaid Nagy-Britanniában az anglisztika diplomáddal. Az USA-ba pedig még ennél is nehezebb kimenni dolgozni. Talán Ausztráliába van esélyed, mert az ottani vízum-pontrendszerben fiatal diplomásként jó eséllyel kaphatsz 2 éves munkavállalói vízumot, de persze ha kimész, akkor elsősorban csak kétkezi munkát kapsz egy anglisztika adiplomával ott is. Ausztráliában is preferálják az ausztrál munkaerőt és csak azokat az álláshelyeket töltik be külföldiekkel, amelyeket ausztrálokkal nem tudnak. Nekem volt egy született brit, Angliában diplomázott barátom, ráadásul hiányszakmában (ergoterapeuta volt), s hiába keresett a szakmájában állást Ausztráliában, s egy év utá fel is adta. Magyarországi anglisztika diplomával még ennyi esélyed sincs. Jó esetben elmehetsz mosogatni vagy takarítani. S ha végiggürcölted a 2 évet és lejárt a vízumod, kipenderítenek az országból.

Én elmondtam a kilátásaidat. Lehet álmokat kergetni, de ez van. Utólag ne mondd, hogy senki nem figyelmeztetett.

“Persze, el lehet vele itthon helyezkedni, csak olyan munkahelyeken, ahova egy érettségi is elég volna. Elmehetsz mondjuk ügyfélszolgálatosnak egy céghez, ahol a klienseket kell kezelned egész nap. S akkor majd elgondolkodhatsz azon, hogy mi értelme volt ezért 3 évig angol és amerikai irodalmat és nyelvészetet tanulni. Mi értelme azért Wordsworth verseit elemezned, Chaucer régies nyelvezetű szövegét olvasnod eredetiben, valamint angol nyelvtörténetből és kognitív nyelvészetből levizsgáznod, hogy egy pultnál állva majd azt mondhasd az aznapi ötvenharmadik reklamálónak, hogy "Természetesen a panaszát kivizsgáljuk, tessék visszafáradni a jövő héten." Baromi pocsék érzés ám, ha valaki azt érzi, a szerzett tudása a kutyának sem kell. Legnagyobb eséllyel ez a sors vár rád, ha végigcsinálod az anglisztikát és állás után nézel. S az elvesztett államilag támogatott féléveidet és a fiatalságodból elvesztett éveidet sem fogja senki utólag visszaadni. A munkaerőpiacon könyörtelen farkastörvények vannak: akinek nincs szükség a tudására, az hiába kopogtat száz ajtón is.“

100%-ban egyetértek, én mindig felröhögtem, amikor láttam Facebookon, hogy a tanszék az ügyfélszolgálati állásokat hirdeti hetente anglisztikások figyelmébe, vagy hasonló SSC pozikat (BT, Deutsche Telekom, bankok, BP, Adecco ezek tuti is erősen csengenem). Ahová pont nem fog kelleni se irodalomtudomány, se nyelvészet, se töri. Mekkora képmutatás és öngól. Az anglisztikát is foggal körömmel védi a szak krémje akik mindenből csillagos ötösök, majd mesterszak után (elég lenne érettségi is) elmennek helpdeskesnek vagy adminisztrátornak. Nem leszólom ezeket a munkákat, ezekre szükség van nyilván, de ez nem szakmában való elhelyezkedés.

Bocsanat, nem fogok tudni ekezeteket hasznalni. Anglisztikat vegeztem, akkoriban ezt angol nyelv- es irodalom szaknak hivtak, es ALTALABAN VEVE lenyegesen komolyabb nyelvtudassal mentek oda az emberek annak idejen, mint amivel az utobbi idoben be lehet kerulni. Akkor valodi nagy verseny volt a bejutasert, sokkal kevesebb helyen indult a szak, kevesebb volt a felveheto keretszam is, valamint komoly irasbeli- es szobeli felveteli vizsgakon kellett atmenni, nem eppen B2 szinten. Abban az idoben meg nem volt divat nulladik nyelvi evfolyam, emelt angol, stb. A nyelvvizsga tema sem volt ennyire felfujva. Az emberek alig tanultak, alig tudtak nyelveket. Az nem is lenne akkora baj, h most konnyebb bejutni angol szakra, nekem kifejezetten tetszik, h tobb embernek adnak eselyt. Azzal kapcsolatosan viszont vannak ketelyeim, h a harom ev alatt lehetne akkorat fejlodni, mint amennyit a leendo hallgatok remelnek, meg amekkora a tudasuk kellene, hogy legyen a vegzeskor, fokent a szak neve alapjan. Megengedem magamnak, h a tapasztalataim es az informacioim alapjan ne higgyek ebben. Biztosan van az az alacsony szint, ahonnan lehet sokat fejlodni, de altalanossagban veve a nyelvi hallgatok nem azzal a szokinccsel lesznek gazdagabbak, amellyel kesobb az elhelyezkedesuket egy irodaban, vagy a helpdesk-nel, vagy akarhol is, amely helyekrol fentebb mar szo esett, tudjak majd kamatoztatni. Sajnos nem. Bar most hallottam, h az egyik egyetemen van olyan specializacio, ahol helpdesk-eseket kepeznek ki cegeknek. Azert ez egy rossz vicc, egy tragikomedia, ami a szakrol, es a diploma mai ertekerol sokat elarul.

En a kovetkezoket tudom mondani azoknak, akik a nyelvszakot fontolgatjak: aki magyarul nem szeret olvasni, nem olvasta ki szinte soha a kotelezo olvasmanyokat sem, vagy nehezere esett mindez, aki nem gondolkozik abban, h irodalomrol szivesen elmelkedne, valamint hetente tobbszor, tobboldalas esszeket irna, aki nem szereti a tortenelmet, akit az orszagok jogi-, politikai, ill. valasztasi, stb. rendszere nem erdekli magyarul sem, aki nem kedveli a nyelvtant, a nyelvtani terminologiat, szakkifejezeseket, a szabalyokat, az elvontabb nyelvi eszmefuttatasokat, aki a magyar nyelvtannal sincsen tisztaban, aki a filozofiat es a filozofiai gondolkodast, a kommunikacio-, valamint a nyelveszet kulonbozo elmeleteit magyarul sem szereti/szeretne hallgatni, olvasni, az ne menjen nyelvszakra, mert ez ott mind az adott nyelven megy. (Vagyis ugy kellene, h menjen.)

Az angol szak ELSOSORBAN NEM A NYELVTANULASROL szol, nem az angol nyelvi keszsegek fejleszteserol. Azaz, a kerdesre valaszolva, nem azt nehez megszokni, hogy minden angolul megy, hanem inkabb azt, AMI angolul megy. Az egesz harom ev anglisztikabol nagyon keves az az ido, amit a nyelvtudas szintjenek emelesere forditanak a szakon. Az, hogy ki hogyan tud angolul, szinte azt lehet mondani, h mindenkinek a sajat dolga es maganugye, buszkesege vagy szegyene. Elvegezni a szakot el lehet, nem oriasi dolog az, az oktatoi garda mar-mar hozzaidomult a valtozasokhoz, vagyis az alacsonyabb kovetelmenyi-, es kovetelhetosegi szinthez, valamint az egyetemeknek nagy szukseguk van a hallgatokra. De aztan (vegzest kovetoen) van olyan hallgato, aki eljut odaig, h inkabb letagadja, h angol szakot vegzett, mert a sok bolcselkedes kozepette eppen a hetkoznapi nyelvet nem tudta elsajatitani, magas szintre emelni. Vagyis a nyelvnek pont azt a reszet, ami aztan a munkajahoz lenne szukseges. Ha valaki a nyelvet szeretne jol tudni, es utana azzal dolgozni, az inkabb menjen ki kulfoldre egy fel evre, evre egy nagyon eros, intenzív nyelvtanfolyamra, ha teheti. Aztan tanuljon valami penzugyi-, valamint irodai ismereteket, gepirast, magasabb szintu informatikai ismereteket, stb. mittudomen, vagyis valami olyasmit, amivel olyan tudas kerul a birtokaba, amit kepes lesz hasznalni. Onmagaban az angol nyelv szinte sehova nem eleg. Es az a tudas sem lesz eleg tul sok helyre, amit a harom ev utan a hallgato a bolcsesz karon megszerez. Az angol szak jo otletnek tunik akkor, ha az embernek nincsen semmi jobb otlete, es dolgozni sem akar menni. De ha nem szivbol erdeklodik a fentebb felsorolt targyak, temak irant minimum 70 szazalekban, es/vagy azt hiszi, hogy ott a nyelvet fogja baromira jol elsajatitani, azt erni fogja nem keves csalodas a szakon.

Ha most nekem kellene eldontenem, h menjek-e angol szakra, NEM, nem csinalnam vegig megegyszer. Jelenleg nincsen, vagy nagyon keves az a munkaado, ami azt a fajta muveltseget ertekeli, igenyli, keresi es megfizeti, amit az ember anglisztikan szed ossze, ha egyaltalan osszeszed. A mai munkaeroiacon egy angol szak egy tanari szak nelkul, es megegy (tanari) szak nelkul, vagy valami olyan diploma, vagy szakma nelkul, ami valoban gyakorlati tudast is ad, sajnos nem er sokat. Nem er annyit, mint amennyit egy vegzos diak elvarna tole. Ennek ellenere mindenkinek lehet szerencseje, illetve jo ismeretsege, es nyilhatnak uj utak is menet kozben, ezt sem szabad elfelejteni. Az egyetemrol ki lehet kerulni kulfoldre, es ott vegre jol megtanulni angolul, majd pedig kesobb valami mast is tanulni kint. Vagy itthon. Azt ugy erdemes lenne. Azokat, akik a bolcseszet szerelmesei, es akiknel otthon irodalmi- es tortenelmi muvektol roskadozo konyvespolcok allnak a falak menten, nem akarom, es nem is tudnam eltantoritani ettol a szaktol. Tenyleg leginkabb nekik valo ez, nem azoknak, akinek csak annyi kozuk van a nyelvhez, h az osszes targy kozul az megy a legjobban. Erdemes ezt jol atgondolni, valamint bemenni a bolcseszek oraira, eloadasaira, ezek szabadon latogathatoak. Illetve ha a covid most gatat szabna, akkor online is lehet engedelyt kerni az oralatogatasra. Onmagaban a harom eves anglisztika szak valoban idopocseklasnak tunhet a legtobb olyan ember szamara, aki csak azert megy oda, mert nincs jobb otlete. Aztan kesobb ki tudja, h mit hoz az elet, lehet, h kiderul, h a legjobb dontes volt. Mindig johet valami, amire nem is szamitunk. Es azt is meg tudom erteni, h esetleg valaki csak a jelenre gondol, es nem a jovore. Arra, ami neki most eppen megfelel. Azonban az elottem szolokkal maximalisan egyet kell ertenem, a 12. 13. 14. es 15. hozzaszolast akar en is irhattam volna, de szo szerint. Tobb egyetemen, tobb nyelvi tanszeken vannak ismeroseim, oktatok. Az informacioim toluk is erednek, nem pusztan az en agyam szulemenye minden. Tenyleg oszinten szeretnem, ha valaki meg tudna cafolni azokat, amiket gondolok, es amiket itt leirtam.

En ugyan nem tudom, mennyire intenziven zajlik angolul az oktatas, de szinten valaszolnek. Ket eve vegeztem holland szakon a KRE-n. A minorom nekem is az angol volt. Azert mentem erre a szakra, mert en imadom a tortenelmet, irodalmat, kulturtudomanyokat, absztrakt dolgokat, de a magyar szakot nem lattam eleg piackepesnek, ezert egy ritka nyelvet valasztottam, aminek tetszett a vizualis kulturaja. Nagy megrazkodtatas volt, amikor epphogy atmentem a nyelvvizsgan hollandbol, ugyanis ott mindennapi, general temakrol kell beszelni, meg az egyetemen tipikusan elvont dolgokat oktatnak ugye bolcseszeten, ahogy elottem irtak. Nagy nehezen elvegeztem a szakot, de sosem helyezkedtem el benne, a hollandot sosem hasznaltam a munka vilagaban, leginkabb azert, mert nem akartam Supportos lenni vagy Call centeres. Egyetlen ilyen allasinterjun voltam, ott is azert utasitottak el, mert lassu a reakcioidom. Szoval a munka vilagaban ezek a nyelvek csak akkor hasznosak, ha van lehetoseged valami uzleti specializaciot felvenni. Tovabba ezek igazak rad: gyakorlatias vagy, konnyen betanulsz, jol dolgozol csapatban, tenyleg jol kommunikalsz, jol kezeled a stresszt, szeretsz telefonalni, akkor neked lehet megis bejonne egy multi vagy valamelyik telekom. En vegul teljesen mas teruleten dolgozom, kitanultam egy felnottkepzest, nem reg vegeztem el pont. Nem olyan nivos, mint egy egyetemi szak, de lagalabb szakmat ad.

Az egyetemi hallgatok egyre lejjebb adjak a szintet es a tanarok is, en nem aggodnek a nyelvtudas miatt, mert tenyleg nem az a lenyeg, hanem az irodalmi, tortenelmi, kulturalis atfogo tudasod ezen a szakon. De elvegezni csak akkor erdemes, ha a doktori kepzesig meg sem allsz vele (publikalas, kutatas tudomanyosan), vagy pedig tanitanad.

En nagyon remelem, hogy sokan felneznek erre a forumra es latjak ezt a kerdest es a valaszokat. Az anglisztika az egyik legnagyobb slagerszak, aki ezt csinalja altalaban szereti is. De amikor elvegzik mindig nagy megrazkodtatas eri oket amikor szembesulnek, milyen munkakat is lehet ezzel vegezni (mesterszak sem er tobbet semmivel). Olyanokat, aminek semmi koze altalaban a szakhoz. Ha szep egyetemi eveket szeretnel es kicsit kitolni a gyerekkort es a szuleid anyagilag tanogatnak en lehet elvegeznem a helyedben, mert a semminel azert tobb. Ha jo az egyetemi kozosseg jo kapcsolatokat lehet kiepiteni.

En irtam a valaszt amugy az Angliaban dolgozo ismerosomrol, o ha jol emlekszem Debrecenben csinalta, vagy talan Szeged, most nem emlekszem, de a kozosseg szerinte ott nem volt jo, altalanossagban tavolsagtartas jellemezte. Ami hatalmas hatrany, mert olyan helyen nem lehet kapcsolatokat kiepiteni. Rajta kivul van meg egy anglisztikas ismerosom, de o meg nem vegzett (a szakdogajat halasztotta, targyai megvannak). Beszel o is ket nyelven, de inkabb kiadvanyszerkeszto vagy grafikus szeretne lenni, mivel o ragaszkodik az irodalomhoz es a kreativitashoz es szerinte ezzel van esely, hogy konyvkiadohoz vagy ujsaghoz bekerul. Szoval ha erdekel az irodalom kimondottan ez is egy jo otlet lehet alternativanak, azert irtam.

Es egy dontoen fontos dolog: fovaroson es a nyugati megyeken kivul szinte eselytelen elhelyezkedni vele, mert keleten talan 2-3 ilyen nagyobb SSC van ahova nyelvszakosokat is felvesznek szakma nelkul, ha oda nem kerulsz be tenyleg csak a fovaros marad.