Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Egyéb kérdések » Elmagyarázná nekem valaki?

Elmagyarázná nekem valaki?

Figyelt kérdés

A bányamonopóliumot megreformálta Károly Róbert. A földbirtokos a kibányászott nemesércért megkapta az urbura 2/3-át. Az urbura az arany 1/10-e az ezüstnek 1/8-a. Ezáltal a földbirtokosokat érdekelté tette, hogy feltárják a nemesércet és ne titkolják el, mint korábban.

Amit nem értek illetve nem világos. Bár tudom, hogy Károly Róbert német bányászokat hívott az országba a sok más etnikummal együtt, de most a földesúr bányászott, vagy bányász? Illetve, ha egy kiló aranyat kibányászott, akkor ugye az urbura 1/10-nek az 1/3-át kapta meg vagyis, kábé 3 dkg-ot egy kiló arany után. Most, ha a földesúr dolgozik, megérte annyit vesződni, hogy 3 nyomorult deka arany értékét megkapja? Nem értem, hogy értik ezt. Második lehetőség:Vagy a kibányászott nemesérc-nek csak az 2/3 kellett beszolgáltatnia és a további 1/3-ot megtarthatta, de persze utána azt is pézre kellett a kamarában váltania?

Kérlek benneteket, aki érti magyarázza el. A tkv.-ben, csak ennyi van:

„ A földbirtokos megkapta az királynak fizetendő bányapénz, az urbura 1/3-át. ( Az urbura az aranynak egy tizede, az ezüstnek egy nyolcada volt) Ezzel a király érdekelté tette a földesurakat a lelőhelyek feltárásában.”


És azt sem értem, ha a király elvette az összes nemesércet illetve, ugye a reform elött a földesúr földjét is elvette ( Helyette kapott egy sokkal kisebb értékűt, ugye ezért titkolták el, ha találtak nemesércet, mert akkor újra fel kellet építenie a házát stb.) Akkor miért kellett korábban bányapénzt fizetni? Hogy értik hogy bányapénz?


Nagyon hálás lennék, ha valaki elmagyarázná. Biztos egyszerű mint a faék, de már azt se tudom, hogy fiú vagyok –e vagy lány.


2011. szept. 21. 21:26
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:

Az elején van a megoldás kulcsa, amin átsiklottál szerintem. Bevezették a nemesfémek monopóliumát, vegyi s a kibányászott ércet csak a királyi pénzverő-kamaráknál lehetett beváltani, egyéb irányú nemesfémforgalom megszűnt.

A másik dolog, hogy nem az urbura egy részének átengedésével a bányamegnyitásban lettek érdekeltek a földesurak.

Tegyük fel, hogy a földesúrnak van egy aranybányája. Az onnan származó fémet nem tudja sehol sem beváltani, eladni, csak a királyi pénzverő-kamarában. Ha már megvan neki, akkor kitermeli onnan a cuccot, viszont újat nyitni már végképp nem érdeke, mert a kamarában csak töredékéért váltják be. Ezzel szemben az urbura egy részét megkapja a földesúr is, így már nyereséges lesz neki bányát is feltárni.

2011. szept. 21. 21:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 A kérdező kommentje:
Nagyon rendes tőled, hogy válaszoltál, de még mindíg nem értem, hiszen azt nem értem hogy az urbura egy harmadát kapta meg, amit leírtam, de az is csak töredék, akkor hogy érte meg? Bár ha máshol nem adhatta le, el, csak a királyi kamarának, akkor megérte azért a 3 deka maradék aranyért, amit egy kiló után kapott?
2011. szept. 21. 21:46
 3/15 A kérdező kommentje:
Illetve pénzért, ugye, ami nem is volt akkora értékű, mint a termék, hiszen 35-40%-os volt a haszna a pénzverés monopóliumnak, nem annyit kapott, amennyit ért. Persze, miután értékálló aranyat veretett, már tiszta volt... De akkor is csak töredéket kapott. És a bányászokat hogy fizették ki, miből? Nem értem
2011. szept. 21. 21:49
 4/15 A kérdező kommentje:

Istenem! HEURÉKA megvan:9) Hogy mit kerestem a neten, mire erre a mondatra rátaláltam. Így már értem, és ez a fő kérdésben kérdeztem is. "Hogy ki bányászott? "


" királyi bányászok termelhették ki a nemesércet, de a földes úr is részesedhet a bánya jövedelméből (1/3 rész), ez a bányabér (urbura)."


Tehát nem a földesúr szenvedett a bányászattal, az asztalra fölrakva a sáros csizmáját, szívta a pipáját, miközben, a bányászok roskadoztak a munka alatt és még így is kapott valamennyi jövedelmet-Aha :)

2011. szept. 21. 21:58
 5/15 anonim ***** válasza:

"Tehát nem a földesúr szenvedett a bányászattal, az asztalra fölrakva a sáros csizmáját, szívta a pipáját"


Azt hittem ez egyértelmű :D

2011. szept. 21. 22:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 A kérdező kommentje:
:D nálam semmi sem, iszonyatosan túl tudok bonyolítani dolgokat :D:D főleg ilyen későn
2011. szept. 21. 22:22
 7/15 A kérdező kommentje:

Ne haragudj, kérdezhetnék még valamit ? :D


Arra lennék kíváncsi, hogy a mezővárosoknak, miért voltak azzal kiváltágosabb helyzetben a jobbágyfalvaknál, hogy egy összegben fizethették az adót a földesúrnak. Hát részletben nem jobb? Szerinted, Te tudsz erről valamit? :D Komolyan érdekel, csak azért nevetek, mert jó kedvem lett :D

2011. szept. 21. 22:27
 8/15 anonim ***** válasza:
Évközben is emelgették őket, így nem voltak kitéve a földesúr szeszélyének, egyszer letudták, aztán pá.
2011. szept. 21. 22:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:

Köszi én is ezt gondolnám, csak a tkv. jól meg kever azzal, hogy utána meg azt írja, hogy " A hosszabb időre megállapított adó, akkor sem emelkedett, ha nőtt a városlakók száma" :-o DX kész vagyok, ettől a tankönyvtől:)


Szóval ilyenkor gondolom azt, hogy kidobom a 'icsába a könyvet :) Ilyenkor keresgélek a neten, meg kérdezek ilyen, kedves türelmes emberektől, mint Te :) Na mára befejeztem az agyalást :) Jó éjt!:)

2011. szept. 21. 22:53
 10/15 anonim ***** válasza:

"A hosszabb időre megállapított adó, akkor sem emelkedett, ha nőtt a városlakók száma"


Nem okoskodni akarok, de itt most igaza volt a könyvnek, csak már szerintem fáradt voltál este ;)

2 kulcs van ebben: a hosszú időre megállapított, illetve a városlakók.


Ez a mondat a könyv előző állítását bizonyítja, mivel a (mező)VÁROSOKRÓL mondja, hogy hosszú időre (jó, mondjuk ez relatív, de 1 év már hosszú idő volt akkoriban :D) van megállapítva, és ez a városoknak milyen jó.


Amúgy volt idő, amikor töri szakra készültem, de aztán elkanyarodtam tőle :D

2011. szept. 22. 10:47
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!