Matematikát meglehet tanítani azoknak is akik nagyon gyengék belőle?

Mi ennek az oka?

Könnyebb azt kimondani, hogy "én ezt nem értem" mint leülni és megtanulni, jól begyakorolni.

Én is többször beleestem ebbe a hibába, de így utólag visszatekintve: amikor becsülettel leültem elé, és gyakoroltam-gyakoroltam, akkor ment...

világ életemben bukdácsoltam matekból, mert nem foglalkoztam vele, egyszer elcsúsztam az anyaggal, aztán szenvedtem.

fél éve jöttem rá, hogy annyira nem is vagyok hülye, elkezdtem gyakorolgatni ( na még mindig nem törtem magam ), és idén már 4-es lettem matekból.

Az előttem szóló esete is bizonyítja, hogy a matek nem megtanulhatatlan, és bizony nagyrészt a lustaság az oka a rossz jegyeknek. Kell persze egy olyan tanár, aki nem rémíti el a diákokat már év elején azzal, hogy rögtön az első órán kijelenti, hogy "nálam mindenki meg fog bukni". Az ilyeneket el kellene tiltani a pályáról.

Még a középiskolás matek is nagyrészt a józan észen alapul. Sokan 17 évesen sem tudnak törtekkel számolni meg egyenletet rendezni, ami olyan, mintha 17 évesen még nem hallottak volna Arany Jánosról. Pedig csak egyszer kell felfogni, és onnantól magától értetődő. Most épp érettségire készítek fel egy srácot, és ahogy így oldogatjuk meg a feladatokat, hát elég gáz. Én 1997-ben érettségiztem, és már ahhoz képest is sokkal gyengébbek a mostani feladatsorok. A legösszetettebb feladatok még kombinatorikából meg térgeometriából adhatók, de itt is jórészt egy kaptafára mennek a dolgok. Kell egy kis rutint szerezni, és némi élvezetet találni abban, hogy ki tudunk számolni valamit, ahogy az is élvezet lehet, hogy tudunk egy verset fejből.