Ha egy szakirodalmamnak sok (7-8) szerzője van, mindnek a nevét bele kell írni a hivatkozásba?

Az irodalomjegyzék vagy bibliográfia készítésének többféle hagyománya van, általában az adott kiadó vagy egyetem stb. készít egy leírást ehhez, hogy a publikálók követni tudják.

De ha ilyen nincs, akkor általánosságban elmondható, hogy háromnál több szerző esetén nem szokták feltüntetni az összes nevet, hanem a nemzetközileg ismert „et al.” (et alii = és mások) jelzéssel mutatják, hogy számos más személy is közreműködött. Például:

Horváth György et al., Az okoskodás művészete, Burzsuá Kiadó, Budapest, 2018.

(A 3. hozzászóló vagyok.)

Tanulságosak a válaszok, rámutatnak egy fontos alapelvre az életben: óvakodj azoktól, akik teljesen biztosan az igazukban, és magyarázat nélkül odavágják neked a választ! :)

Gondolom, szakdolgozatot írsz, így érdemes lenne rákérdezned az adott intézményben a válaszra. Mert mint fentebb írtam, többféle módszer létezik (bár általában nem szokták kiírni a számtalan szerzőt, mert a bibligráfia célja egy áttekinthető, könnyen visszakereshető forrásjegyzék készítése, nem a kutatók egójának polírozása), és gyors guglizással egyetemi szakdolgozatok útmutatóiban találtam ilyen és olyan szokást is.

Még az egy kérdés, hogy azonosítható-e konkrétan, hogy az idézni kívánt szövegrészt ki írta. Ha pl. a több szerző egy lexikont írt, akkor

Gipsz Jakab: <<kanyarfúró>> in Magyar Műszaki Lexikon, Budapest, 1962

hoper: azért ez tényleg egy relatíve ritka probléma, de annyiban igazad van, hogy a témavezetőt meg lehetne kérdezni.

Mondjuk érdekelne is, mi az a forrás, amit 8 egymástól szétválaszthatalan szerző írt.