Miben más egy orvos és egy biológus tudása azon területeken, amelyeket mind a ketten tanulnak?

Én a szegedi egyetemről tudok nyilatkozni, hátha ez közelebb visz ahhoz, hogy pontosan miért vannak különbségek.

Itt genetika az orvosin gyakorlatilag nincs, sem sejtbiológia, van egy két féléves sejtbiológia és molekuláris genetika kurzus, ami egyvelege a molekuláris biológiának(nagyrészt talán inkább ezt takarja), genetikának, sejtbiosznak, biotechnológiának, és egy nagyon minimálisan evolúcióbiológiának, plusz még egy csomó katyvasznak.

Bioszon van külön molukuláris biológia, genetika, biotechnológia, sejtbiológia kurzus, ezek két féléves kurzusok, mindegyik hatalmas anyag, és ez tényleg alapos tudást ad ezekről a területekről, ha valaki rendesen végigtanulja.

Biokémiából az első félév hasonló, mindkét karon az Ádám Veronika féle tankönyv használható. Bioszon jelenleg már összevont biokémia van, de gyakorlatilag ez nem több, mint az orvosis anyag. Nekik eleve magasabb az óraszámuk, és ott két féléves, második félévben patobiokémia van náluk, amit a biológusok nem tanulnak.

Embertan: ami a középiskolában embertanként szerepel az itt eltűnik. Az orvosin a tárgyak nagy része az ember biológiájával foglalkozik, pl. az anatómia, élettan, kórélettan, patológia és a klinikai tárgyak. Bioszon ezzel szemben van élettan(ez hasonló mint orvosin, csak itt kisebb óraszámban kerül elő, de itt is vesznek minden témakört). Ezen felül ami "embertanos tárgy" biológia szakon az a humánbiológia, ebben csontok, és antropológia kerülnek elő, de ez egy könnyű tárgy, egyáltalán semmi köze mondjuk az orvosin tanult anatómiához(ott az első óra csak csontok, és többet is kell róluk tudni mint itt egy félév alatt), viszont tudtommal orvosin nincs antropológia(vagy bármi ami ennek a kurzusnak megfelelne).

A stb-hez én még a mikrobiológiát és az immunológiát mondanám, ami hasonló anyagmennyiség mindkét karon, és komolyan is veszik.

Matekos tárgyakból statisztika van fél évig orvosin, ez bioszon csak msc-n kerül elő, itt viszont biomatek van, ahol integrálni, deriválni, függvényezni kell.

Alapozó tárgyként orvosin két félév fizika és kémia van, ez sokban középiskolás tudást kér vissza, kémiából több a szerves kémia és fizikából a gyakorlatokon előkerülnek olyan dolgok, amik a később orvossá válóknak hasznosak mint pl EKG stb.

A bioszon az alapozó tárgyak több tantárgyra vannak osztva és itt fel lehet venni pl. szerves kémia gyakorlatot és fizikai kémiát, amik nagyon komoly és nehéz tárgyak, de adnak egy szemléletet mindenképpen az eddigi természettudományos alapokhoz.

Összességében az orvostanhallgatók az emberről tanulnak rengeteget, míg a bioszosok alapszakon rengeteg másról is növényekről, állatokról, ökológiáról, de szegeden a molekuláris biológia, sejtbiológia stb. irányok(amit az elején írtam) a leghangsúlyosabbak, ezt így viszont az orvosisok nem kapják meg. Különösen ha msc-n ilyen irányba szakosodik valaki ezek 5 évig folyamatosan terítéken vannak, az orvosisoknál pedig az emberrel kapcsolatos dolgok, és az anatómiából, élettanból, kórélettanból tanultak köszönnek vissza a klinikai tárgyakban.

Ezek miatt szerintem nehéz összehasonlítani a két irányt és felesleges is, viszont azt érdemes meggondolni, hogy mit is akar az ember csinálni, hiszen nagyon más a kettő.