Kémia tanulás: Miből tudom,hogy mi mivel alkothat vegyületet?

Igen van logikai összefüggés, nem véletlenul tanulod hogy mi az hogy sav meg bázis vagy ilyen ion vagy olyan ion.

Erősen leegyszerűsítve mindegyik anyag törekszik arra hogy a legkevésbé legyen reaktív.

Például ezért van az hogy az oxigén általában O2 állapotban van nem pedig O vagy O3 állatpotban.

Tehát ha egy lezárt konténerbe csak oxigén van akkor szinte biztos hogy O2 állapotot fogja felvenni.

Persze a valóságban az oxigén nem csak magába van, ezért más anyagok is "küzdenek" a stabil állapotért.

ha ionvegyületről beszélünk, akkor perióduos rendszer baloldali elemei (kationok) a jobboldali elemekkel (anionok)

(nem politizálni akarok!)

Igen van benne logika ahogy előttem is írják viszont kicsit kibővíteném amit már mások említettek. Habár ez egy elég komplex téma így én sem fogom teljes mértékben leírni.

Élősszőr három nagy reakció típus van amivel az ember emelt érettségis szintig találkozhat. Elmei/ion, sav-bázis és redox (persze vannak átfedések a csoportok között).

A legegyszerűbb az elemi/ion. Minden elemnek(vagy molekulának) van egy elektronegativitási(EN) értéke. Ez adja meg hogy egy adott elem mennyire szeretne leadni vagy felvenni egy elektront. Ez az érték leolvasható a legtöbb periódusos rendszerből. Ha egy elemnek alacsony ez az értéke akkor az elektront akar leadni, ha magas akkor felvenni szeretne. Ez az érték a periódusos rendszer bal alsó sarkától a jobb felső felé növekszik. Ha két anyag reagál a termék annál stabilabb (energetikailag kedvezőbb) minél nagyobb a két anyag elektronegativitásának a különbsége. Így ha mondjuk van egy feladat hogy például: Van egy oldatunk ami 1M NaOH-t és 1M KOH-t tartalmaz ehhez 1M HCl-t öntünk. Milyen só lesz a főterméke a reakciónak.

Akkor megnézed a periódusos rendszerben hogy a nátriumnak vagy a káliumnak kisebb az elektronegativitása, és amelyiké kisebb annak a sója fog képződni.

Sav-bázis reakcióknál általában kicsit másképp határozzuk meg a terméket. Habár az előző reakció is sav-bázis volt, olyan esetekben ahol a sav vagy a bázis egyatomos akkor az EN különbség szabja meg a reakciót. Viszont a savak és lúgok között nem csak egyatomos ionok vannak, hanem összetettek is. Ilyen például a szulfát, karbonát, nitrát-ion, vagy lúgok közt az ammónium-ion. Ilyen esetekben a savak vagy lúgok disszociációs állandóját kell megnézni. Kicsit leegyszerűsítve ez a szám írja le hogy egy sav vagy lúg mennyire erős. Ezt általában csak akkor adják meg ha ritkán használt savról van szó. Itt érdemes bemagolni az alap négy sav erősségi sorrendjét: H2SO4>HCl>HNO3>H3PO4. (Érdemes megjegyezni azt hogy, az erősebb sav a gyengébbet a sójából felszabadítja). Az ilyen esetekben az fogja eldönteni hogy milyen anyag keletkezik, hogy melyik két anyag sav és bázis disszoc. áll. közti különbség a legnagyobb. Ugyan úgy mint az előző ion reakciónál az EN-ek különbsége. Ha például egy feladat megkérdezi hogy: Ha van egy Nátrium-hidroxid oldatunk amit egy foszforsavat, és sósavat tartalmazó oldatba öntünk mi fog keletkezni? A válasz NaCl mivel a sósav erősebb sav mint a foszforsav. Hasonló feladat lehet hogy mi történik ha nátrium-szulfáthoz sósavat öntünk. A válasz semmi mivel a kénsav erősebb sav mint as sósav, így az nem tudja a sójából kiszorítani.

A harmadik nagyobb csoport a redox, ez a legnehezebb és legtöbb magolást igénylő fajta. Ha még csak barátkozol a kémiával erre nem lesz szükséged. Erről nem is írnék, mert olyan keveset kell tudni hogy érdemes lehet inkább bemagolni mint megérteni.

Amit még az utolsóhoz hozzátennék hogy bizonyos helyzetekben fontos az adott atomok elhelyezkedése a molekulában, talán ahol a legtöbb ember találkozik ezzel az szerves kémia.

Összességében van benne logika, egyszerűbb helyzeteknél ha tisztában vagy az alap reakciómechanizmusokkal akkor meg tudod mondani hogy mi mivel reagál és mi lesz a végeredménye.

Komplex eseteken dolgoznak a vegyészek, mikor sok faktort figyelembe kell venned, illetve bejönnek a szennyeződések és arányok is a dologba.