Kémia 9. osztály. Segítesz?

1.

A szilárd halmazállapotú anyagok alakja és térfogata is állandó, ezért összenyomhatatlanok. Az alkotórészecskék között erős kölcsönhatások működnek, ami helyhez kötött elrendeződést eredményez és ebből következően csak rezgőmozgást tesz lehetővé, haladót nem. A részecskék elrendeződése alapján lehetnek amorfok vagy kristályos anyagok. Az amorf anyagokban az elrendeződés szabálytalan és csak kis halmazokban figyelhető meg a rendezettség, ami miatt halmazserkezetük folyadékokra emlékeztet. Másik fontos tulajdonságuk, hogy nincs éles olvadáspontjuk. Hő hatására lágyulnak, így lágyulásiponttal rendelkeznek. A kristályos anyagokban szabályos rend uralkodik és éles olvadásponttal rendelkeznek.

2.

Olvadás: szilárd » folyadék

Szublimáció: szilárd » gáz

Lecsapódás: gáz » folyadék

3.

CaSO4: Ionrácsban kristályosodik. A rácspontokon ellentétes töltésű ionok, kalciumionok és szulfátionok vannak. A rácsösszetartó erő elektromos vonzóerő, ionkötés.

KI: Ionrácsban kristályosodik és ugyanaz érvényes rá, mint a kalcium-szulfátra, csak káliumionokkal és jodidionokkal.

Gyémánt: Atomrácsban kristályosodik. A rácspontokon szénatomok ülnek, amelyek vegyértékelektronjai egyszeres kovalens kötést alakítanak ki másik 4 szomszédos szénatommal tetraéderes elrendeződésben.

Szén-dioxid: Molekularácsban kristályosodik. A rácspontokon CO2 molekulák ülnek, amelyek apolárisak. Ezért köztük gyenge Van der Waals féle diszperziós kölcsönhatás (vagy indukált dipólus-indukált dipólus) kölcsönhatás működik.

Szilícium-dioxid: Atomrácsban kristályosodik. A rácspontokon Si atomok és O atomok ülnek, amelyek egymással a gyémánthoz hasonlóan kovalens kötéssel kapcsolódnak.

Na: Fémrácsban kristályosodik. A rácspontokon nátrium-ionok (atomtörzsek) ülnek, amelyek vegyértékelektronjai az egész rácsra delokalizálódnak és ez a delokalizált elektron felhő jelenti a rácsösszetartó erőt.

4.

Átmeneti rácsban kristályosodik. A grafit szénatomokból felépülő rétegekből épül fel. A szénatomok egymással hatszögben kovalens kötéssel kapcsolódnak össze (atomrácsos jelleg), és így sok hatszög létrehoz egy réteget. Az atomrácsos anyagokhoz hasonlóan vízben, szerves oldószerekben nem oldódik. Egy szénatom három másik szénatommal létesít kötést, így egy vegyértélektronja megmarad, ami delokalizálódik az egész grafitrétegre (fémrácsos jelleg). Emiatt a grafit szürkésfekete, hiszen az elektronokat a látható fény minden komponense gerjeszti. Az elektromosságot is jól vezeti. A rétegek között pedig másodrendű kötőerők jönnek létre, ami egybe tartja a grafitot (molekularácsos jelleg). Ezek gyengék, ezért mechanikai hatásra a rétegek egymáson el tudnak csúszni. Ezért alkalmas írásra pl.