Kérhetnék egy kis segítséget Biológia (12. ) témakörben?

Az alapok: [link]

Érdemes lenne tudni, mi kínai neked. Ha az egész genetika alles, még úgy is, hogy átolvastad a cikket, nem érted a szabályokat, akkor az más szemléletet igényel, mint ha csak a feladat megoldásában a logikát nem érted.

Kezdjük az elején.

1. Az F1 nemzedék szokásos jelölés szerint a tiszta vonalak keresztezéséből létrejövő hibrid, vagyis heterozigóta (100%-ban, azaz tutira heterozigóta). Ha azt mondja, hogy sárga, akkor ez a domináns allél, hiszen ez jelenik meg a fenotípusban. A másik lehetőség, a recesszív, a zöld. Sima dom.-rec. öröklésről van szó. (Ezt tudjuk előtanulmányokból. Valahol le van írva előtte. Tudom, nekem is Mozaikos könyvem volt.) Ha recesszív, azt jelenti, nem jelenik meg a fenotípusban, csak homozigóta állapotban. Nevezzük mondjuk A-nak, ha sárga, és a-nak, ha zöld borsószemszínt meghatározó allélról beszélünk. (A Mozaik S és s betűket használ, de ott kevésbé markáns a különbség HTML-szövgben.) Akkor a sárga borsó Aa, a zöld aa. Keresztezve: Aa x aa; felírod a Punnett-táblát (biztosan volt róla szó), 50% Aa, 50% aa. Mivel az előbb megbeszéltük, hogy aa csakis zöld lehet, de ha van benne egy A, akkor már sárga (AA is sárga), tehát az utódok fele lesz sárga.

A Punnett-táblából számolni egyszerű. Monogénes diploid keresztezésnél a szülők a margókon vannak, a gamétáikat jelöljük. Az utódoknak van 4 rubrika, ez a teljes eseményrendszer (minden lehetséges utód) felosztása 4 részre. Azaz egy kocka 25% esélyt jelent. Az előző esetben két kocka lesz Aa, azaz 50%. A gamétákról a következő feladat szól:

2. SS szülő, milyen valószínűséggel lesz S ivarsejtje? Mivel SS, csak és kizárólag S-t tud adni egy ivarsejtbe. (Lásd gaméták tisztaságának szabálya. Az allélok elválnak a meiózis során.) Vagyis 100%-ban. A következő alkérdés szerint Ss a szülő: itt tud S-t és s-t is adni, vagyis ha megint alkalmazzuk a szabályt, nem mondhatjuk, hogy csak S-t ad egy ivarsejtbe. Az lehet s is. Mivel a szétválás véletlenszerű esemény, fele-fele a valószínűség, hogy egy adott ivarsejtbe S vagy s kerül. (Valszám, tudod, vakon húzunk egy sapkából piros vagy fehér golyót, mi a valószínűsége, hogy pirosat húztunk.) Tehát itt már csak 50%. (Vagy 1/2, ahogy tetszik.) Az hogy SS mekkora valószínűséggel jön egy Ss x Ss keresztezésből, megint Punnett-tábla, felírod a margókra az S és s betűket (felső és oldalmargó), a négy kockát kitöltöd. Ronda formában, mert itt nem lehet másképp:

__S__s

S_SS_Ss

s_Ss_ss

Hány kockában vagy SS? Egy. Az 1/4 valószínűség. Ezt kérdezi a feladat.

3. Erre van a tesztelő keresztezés. Lásd a cikk végén.

4. Ez kicsit bonyolultabb probléma, de itt is dom.-rec. viszonról van szó, csak három allél van. A sötét domináns a másik kettő fölött, a rejtő recesszív a sötéttel szemben, de domináns a tipikus fölött, a tipikus meg recesszív mindkettővel szemben. Tehát a tipikus esete egyszerű, az csak I0/I0 lehet. (Nem tudok felső indexet írni, ezért jelölöm így. Te írd normálisan.) A rejtő lehet Im/Im (ez logikus), de mivel az I0-lal szemben is domináns, Im/I0 is. Mint a borsóknál, a sárga meg a zöld. A sötét lehet IM/IM (értelem szerint), de mivel domináns a másik kettővel szemben, IM/Im vagy IM/I0 is. Mindkettőt elnyomja egy IM. Az, hogy hány fenotípus van... ott van az ábrán. Hány fenotípust látsz? :)

A keresztezés megint egyszerű, régi barátunk, a Punnett-tábla ismét jön és megmenti a napot. Az biztos, hogy sötét színű lesz, méghozzá 50%-ban. A többi a másik alléltól függ. (Ha nem kell tvt, akkor szerintem ennyi elég is válasznak. Ha kell, levezetem majd.)

5. Klasszikus betegséges kérdés családfaelemzéssel. Megtanulhatod, mint a mondókét, hogy a domináns allél hatása minden nemzedékben jelen van, a recesszívé nem; vagy levezeted: ha a szülők (általában) nem betegek, akkor a tulajdonság nem lehet domináns, hiszen bennük is megjelenne. (A gyerek nem lehet domináns, ha a szülei recesszívek voltak. Két ss-ből nem lesz S.) Vagyis recesszív. A betegség olyan, mint a borsóknál a zöld szín. A szülők "sárgák", de ha mindkettő Ss, akkor 25%-ban lesz ss, vagyis "zöld" - jelen esetben beteg gyerek. A szülőket ilyenkor hordozónak nevezzük.

(Így is sok a válasz, a 6. a következőben lesz.)

6. Jó barátunk, a Punnett-tábla. :) Elsőször hagyjuk a terevezést, hogy melyik aguti és melyik nem, írjuk fel a keresztezést.

__ED___ED

E_ED/E_ED/E

e_ED/e_ED/e

Hát, az első nem vágott hátba, mit ne mondjak. :) ED/E vagy ED/e. 50-50%. A feladat szövege szerint az ED/e fekete, az ED/E fekete aguti foltokkal.

__E__E

E_EE_EE

e_Ee_Ee

Ez sem egy komoly meló, 50% EE, 50% Ee genotípus, 100% aguti fenotípus. (Mivel mindkettő aguti.)

A következőnél ki kell szedni a feladatból, hogy mi a fekete.aguti genotípusa: ED/E, remek. A sárga ee. Tehát a Punnett-tábla:

__ED___E

e_ED/e_Ee

e_ED/e_Ee

50% ED/e, ami fekete, 50% Ee, ami aguti. Egy fekete-aguti vagy sárga nincs, tehát ezeket a bundaszíneket nem érdemes így keverni, ha ezek megtartása a cél. :) (A tenyésztés komoly genetika.)

A 4. utolsó kérdéséhez azt mondtam, kicsit számolni kell, meg sok Punnett-táblát felírni. Mivel a sötét lehet IM/valami (IM, Im, IO), a rejtőszínű meg Im/valami (Im vagy I0), így összesen 2x3=6 keresztezési lehetőség van. Ha mindet felírod, összeszámolod a különféle fenotípuss lehetőségeket, összesen amúgy 2/3 valószínűséggel lesz sötét, 7/24 valószínűséggel rejtő és 1/24 valószínűséggel tipikus. De lehet az a rövis válasz, hogy mindhárom fenotípus előfordulhat az utódok között, attól függően, mik a szülők genotípusai.