Valaki megtudja oldani a feladatot es letudna irni a menetet?

Az ilyen feladatokat vagy az elején, vagy a végén lehet megfogni.

Pl. az a) feladatnál:

Ha A>1, akkor ABC legalább 200 kell, hogy legyen. Ekkor viszont egy négyjegyű számot kapnánk, hiszen 200*7 = 1400. Ebből az következik, hogy A csak egy lehet. (Ha feltételezzük, hogy a vezető nullákat nem írjuk ki.)

A végéről megfogásra ugyanúgy jó példa.

C * 7 utolsó számjegye 0.

0*7 = 0

1*7 = 7

2*7 = 14

3*7 = 21

…

9*7 = 63

Egyelten olyan C van, amit 7-el megszorozva az eredmény utolsó számjegye 0, ez pedig a 0. Tehát C = 0

Innen tehát tudjuk, hogy:

ABC * 7

DA0

igazából így néz ki:

1B0 * 7

D10

Itt megint a végéről érdemes megfogni a dolgot. B*7 utolsó számjegye 1 kell, hogy legyen. B nem lehet más, csak 3.

130*7

D10

Innen meg csak el kell végezni a szorzást, hogy megkapjuk D-t. 130*7 = 910, tehát D=9

A=1, B=3, C=0, D=9

130*7

910

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A többire próbálj magadtól rájönni. Csak logikusan kell gondolkodni, és bizonyos lehetőségeket kizárni. Erre nincs egy kész recept, hogy ezt kell összeadni ezzel, ezt kell megszorozni ezzel. Neked kell megtalálnod az utat a megoldás felé, mindenféle módon megpróbálva kombinálni az ismereteidet. Pont ezt gyakoroltatja a feladat.

Persze meg tudjuk csinálni helyetted, de akkor már egyszerűbb óra előtt lemásolni másról. Csak akkor egy felelés, vagy egy dolgozat esetén fogsz pislogni, ahol már nem fogja senki helyetted megcsinálni. Akkor inkább fuss neki. Az sem feltétlenül baj, ha nem sikerül megoldanod, de próbálkozz vele. Pl. a b) feladatban lehet, hogy nem fogsz mindenre rájönni, de pl. arra rá kell, hogy jöjj, hogy A csak páros lehet.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

+1 bónusz ismeret:

Az igekötőt és az igét egybeírjuk, ha az igekötőt közvetlenül az ige követi: megold, leír.

A „meg tudja mondani” esetében a „meg” nem a „tud” igekötője, hanem a „mond” igekötője, ezért külön kell írni: meg (tudja) mondani. Hiszen „megmondásról” beszélünk.

Hasonlóan a „le tudja írni” esetén a „le” az nem a „tud” igekötője, hanem az „ír” igekötője, ezért külön kell írni: le (tudja) írni. Hiszem „leírásról” beszélünk.