Egy a=12cm élhosszúságú vaslemezből készített kocka vízben félig lemerül. Vízszintes a lapja. Milyen vastag a lemez, mekkora a test átlagsűrüsége?

Alapvetően hibás amit számoltál. teljesen rossz. Össze-vissza irogatása a számoknak ész nélkül, amit idióták csinálnak.

Másodszor: erőt nem lehet összehasonlitani tömeggel. Elvi hiba!

A képletekbe rosszul van behelyettesítve.

Az átlagsürüség 0,5 kg/dm^3, ezt látjuk.

A felhajtóerőbő l kell visszaszámolni a bemerülő rész térfogatát, ez legyen Vbe.

A bemerülő rész tömege mbe=ro_atlag*Vbe. A levegő sűrűségét elhanyagolva ez jó közelítéssel azonos a fél kocka lemezanyagának a tömegével, ezért

a lemez térfogata:

Vvas=mbe/ro_vas.

A fél kocka felszine F=3*a^2, ahol a=oldalhossz.

A lemez vastagságát jó közelítéssel a következőképp kell kiszámolni:

d=Vvas/F.

Ez közelités. a pontos szamitashoz két kockát kell kivonni egymásból, de azt nem részletezem, mert valószinüleg harmadfoku egyenlet jön ki belőle, az neked túl magas, elnézve az össze-vissza irogatásodat...

Próbálnék egy kicsit én is segíteni.

A kocka Fk súlya és az Ff felhajtóerő egyensúlyban van. A kocka tömege gyakorlatilag a vas tömege.

A kocka térfogata Vk=0,001728m3. Fk=Ff => rokcka*Vk=rovíz*Vk/2, rövidke számolás után a kocka állagsűrűsége rokocka=500kg/m3. Ezek ismeretében kiszámolható a kocka tömege m=500*0,001728=0,864kg.

Az acél fajsúlya ro=7850kg/m3 ismeretével kiszámolható a tiszta vas térfogata,V=0,864/7850=0,00011m3,

ezután a lemez vastagságát x=0,00011/(6*0,12*0,12)=1,274mm.

#4: ez baromi jó, gyakorlatilag lemásoltad a #1 válaszomat...

Mellesleg a falvastagságra a te képleted is ugyanaz a közelítés, de ezt miért nem írod le legalább?!

Szóval szerintem nem ad pluszt a válaszod a kérdéshez, esetleg, amennyiben a behelyettesítés jó, a kérdezőnek ellenőrzésképp hasznos, hogy nem írta -e el.

De többlet tudást nem ad a válaszot, lekopiztad az enyémet... Ez felsőbb körökben plágium, na de mind1...

A kérdezőnek még egyéb:

1. Le kell rajzolni ilyen feladatoknál hogy miről van szó, akkor az egyensúlyt könnyebb fölírni.

2. A mértékegységeket mindig ki kell írni, behelyettesítéskor is! A #2 komment is pont emiatt teljesen rossz. Térfogat nem egyenlő erővel!

Már másodszor követed el ugyanezt a hibát, mert az eredeti kérdésben tömeget hasonlítasz össze erővel, ami értelmezhetetlen.

ALAPSZABÁLY: A KÉPLET SZERINTI MŰVELETEKET MINDENKOR EL KELL VÉGEZNI A MÉRTÉKEGYSÉGEKKEL IS!

UGYANIS EGY FIZIKAI MENNYISÉG = MÉRŐSZÁM SZOROZVA MÉRTÉKEGYSÉGGEL.

3. Nem igaz hogy nincs könyv.

Amit tudonk ajánlani:

Szalay: Fizika, 1966.

Dér-Radnay-Sooós: Fizikai feladatok I-II kötet. Ezekben találsz bőven példamegoldásokat részletes megoldással, és az elméleti tudnivaló is benne van.

1# részére: Először reagálnék a pökhendi, lekezelő, csaknem a sértés határán lévő bevezetődre a kérdező felé. Nem mindenki olyan "okos" mind te.Többségükben azért kérdeznek itt, hogy némi választ kapjanak.

Másodsorban nem a te agymenésedből, amelynek sefüle sefarka vezettem le a példát. Boldogulok magamtól is. E példa nem olyan nehéz, de a kérdező nem a semmitmondó litániákra kíváncsi, hanem a konkrét,érthető válaszra. Én erre törekedem.