Mennyire lóg le középen egy 251 m hosszú vezeték, ha 250 m távolságú oszlopokhoz van kifeszítve?

Ennyire:

[link]

"Télen feszítik a kábeleket nyáron lazítják őket ha jók az emlékeim"

Nem gondolod, hogy a hidegben összemegy a kábel magától is, így miért kéne feszíteni pluszban? Nyáron meg tágul, szóval lazítással csak növelnéd a belógást...

Kár, hogy egyre többen gondolkodás nélkül irogatnak butaságokat.

Ugyanez a kérdés egyébként két napja volt csak más számokkal. De hát a lustaság határtalan, mert ha valaki egy Pitagorasz-tételt nem tud, attól még ismerhetné az elektonikus keresés módjait, ha egyszer könyvtárba se jár valaki...

Kedves kérdező!

A vezeték hossza a felfüggesztett állapotban értendő (amikor saját súlyától is megnyúlik, mert akkor kellene még egy csomó adat a vezeték anyagáról, átmérőjéről), vagy terheletlen állapotban?

A két végpont magassága megegyezik?

Láncgörbével kell számolni, vagy elég a jó közelítés a parabolával?

* Első kérdés helyesen:

A vezeték hossza a felfüggesztett állapotban értendő (amikor saját súlyától is megnyúlik), vagy terheletlen állapotban(mert akkor kellene még egy csomó adat a vezeték anyagáról, átmérőjéről)?

Szerintem ez a példa úgy értendő, hogy a kötél közepén egy test van felfüggesztve pl. lámpa és ennek hatására nem kell koszinusz hiperbolikusz függvénnyel számolni, hanem csak derékszögű háromszöggel.

A feladatkiírásból sem az tükröződik hogy ez egy egyetemi példa lenne, márpedig a láncgöbe differenciálegyenletének a vizsgálata egyetemi szintű matematikát és mechanikát igényel.

Egyébként is nincs megadva egy csomó paraméter. Ha az önsuly általi felvett alakkal kell számolni (koszinusz-hiperbolikusz függvény) akkor kell pl. a méterenkénti súlya a vezetéknek.

Persze a láncgörbe is csak akkor lesz jó, ha a vezeték hajlítómerevségét elhanyagoljuk, mert ha nem tesszük, akkor az alakja nem láncgörbe lesz, hanem láncgörbe és parabola kombinációja. Persze ez is csak közelítés, mert aki ismeri pl. a rugalmas szál differenciálegyenletének a levezetését, az tudja azt, hogy minden pontban a görbületet a második deriválttal helyettesítjük, emiatt csak kis lehajlásokra lesz igaz az egyenlet.

Szóval maradjunk szerintem annyiban, hogy a kérdezőnek jó lesz a derékszögű háromszög is... A lepontozók meg fogják vissza magukat.

Miért ne lehetne ez egy egyetemi példa?

Akkor pedig láncgörbével vagy paraboláva illik számolni (hasonló eredményre vezet), és nagyjából 10m belógása lesz a vezetéknek.