36 évesen mennél orvosira?

Nem.

HA, ésszel ÉS pénzzel bírnám is, 41 évesen kapnék diplomát.

Utána még 3-5-X év egy szakvizsga. :(

Haverom 40+ évesen lett mentőápoló. Másodállásban csinálja, mellette a fő melója megmaradt. Könyvelő.

Mint minden, ez is az adott embertől függ. Ami tény: az orvosképzés nem 6 év, mert szakvizsga (de legalábbis pár év klinikai tapasztalat) nélkül nem néznek szakembernek. Továbbá az egyetem mellett dolgozni nehéz (főleg annyit, amiből fenntartod magad, és főleg az első 2-3 évben). Másrészt ismerek olyat, akinek ez volt az álma, belevágott 40 évesen, és megcsinálta. Minden azon múlik, hogy neked megéri-e, ehhez persze reálisan tudatában kell lenned, hogy ez mivel jár, és fel kell mérned, hogy a lehetőségeidbe ez belefér-e. Önmagában az, hogy az ember harminc-akárhány évesen irányt vált, szerintem nem ördögtől való.

(Egy orvos, aki most 34 évesen matematikusnak tanul)

Az volt az első reakcióm, hogy ha bármi más szakmát mondtál volna, simán rávágnám hogy soha nem késő, de pont az orvosival én is soknak érzem kicsit, hogy 41 éves leszel mire kijössz a suliból. Ez az orvosi esetében valahogy elsőre tényleg elkésettnek tűnik.

De mire ezt leírtam, és kicsit megemésztettem a dolgot arra jutottam hogy ez hülyeség, ha az orvosit érzed a hivatásodnak akkor miért ne, vágj bele. Vesztenivalód nincs, aztán majd látod hogy boldogulsz vele, tetszeni fog-e élesben is. Próbáld meg, ha meg sem próbálod szerintem utólag sosem bocsátod majd meg magadnak.