A biológia alap-és mesterszak mennyivel könnyebb mint az orvosi vagy gyógyszerészi?

Ez azért sok mindentől függ pl.: mire mennyire vagy fogékony-tanulékony, vagy milyen a hozzáállásod stb.

Szóval minden szaknak meg van a nehézsége. Ugye a biosznál sokan az elején a rendszertanoknál buknak el, illetve páran a kémia labornál, pedig nem eszeveszett nagy dolgok ezek, csak mondjuk ha olyan helyről jött, ahol soha nem volt labor kísérlet, ezek így neki új dolgok, de a mikrobiológia sem megy mindenkinek feltétlenül úgy.

Az hogy mindhárom szak tanul mikrobiológiát, nem jelenti azt, hogy ugyanazt tanulják, persze van átfedés. Az orvos és gyógyszerész inkább a gyógyászati részére fog hangsúlyt fektetni, míg a biológus pedig mindenre kicsit szinte.

Vagy a legszebb példa az állatélettan. Ugye a gyógyszerész-orvosis majdnem ugyanazt tanulják, de a biológus inkább egy kis áttekintőt kap evolúciós szempontból. Persze ő is megtanulja az alapokat (az embernél picit többet is), de neki nem kell mondjuk a koponya minden csontja feltétlenül,neki inkább meg kell tanulnia azt, hogy hogyan jutott az állatvilág egy ilyen koponyáig. A pécsi orvosi egyetem rakott fel youtube-ra a járvány miatt oktató anyagokat, ahol láthatod, hogy az evolúciós rész náluk 1-2 mondat, és annyi, persze van még 1-2 mondat kiszólás, de nem lesz több nekik. A bioszosnak viszont lesz. A gyógyszerész ugyanazt kapja picit butítva mint az orvosis.

A biológusnak a növényrendszertannál sok mindent meg kell tanulnia, de ez nem kell egy gyógyszerésznek- orvosisnak pl.: a toboz fajták, vagy a különböző pázsitfélék, de az orvosi zilíz hatóanyagát és annak hatásait megfogja tanulni az orvos- gyógyszerész, sőt a gyógyszerészeket a hatóanyagtannál nagyon befogják vasalni.

Vagy egy szekvenciaillesztést a bioszosnak jobban kell tudnia, mint a másik két szaknál, de ugye mindenki fog tanulni róla, csak a bioszosnak nagyobb eséllyel kell ezt használnia nap mint nap ha olyan területen lesz.

"Mennyiségét tekintve mennyivel könnyebb az orvosinál?

Inkább a magolásra vagy a megértésre van szükség?"

Szóval nem lehet egzaktan erre válaszolni. Totálisan más a három szak, amiben vannak pici közös pontok, de amúgy nem hasonlítható annyira. Teljesen más a kimeneteli cél a három szaknál, így másra fekszenek rá. Amúgy ha biokémiára- vagy farmakobiológiára fekszel rá, akkor nyilván több közös pontod lesz velük.

Az pedig, hogy magolni kell-e sokat.... nézd egy növényrendszertant meg lehet tanulni magolva- ránézel az egész növényre, és úgy memorizálod, ami egy szintig menni fog, de meglehet csak a különleges ismertető jegyeit is tanulni, minden csak elhatározás és idő kérdése.

Amúgy jobb megérteni a dolgokat minden szakon, csak ugye az a fránya idő tényező, az keresztbe tesz a számításoknál. Így a kényszer magolást eredményez.

Amúgy az a baj, hogy mivel másféle emberek mennek ezekre a szakokra, így a biosz könnyebbnek tűnik, de nem azért mert kevesebb, hanem mert akik odafelvételiznek azok nem képesek sokan ilyen nagy mennyiségben anyagot "felvenni", így nem tudnak olyan mennyiséget elsajátítani, de az anyag az sok, nagyon sok. Ha olyan szellemi képességű emberek mennének oda, mint a gyógyszerészetire- orvosira tömegesen, akkor nyilván másabb lenne a biológia képzés is, de elvétve megy oda ilyen képességű ember. Aki viszont ilyen kvalitásokkal bír, és még meg is találja az álmai területét, az bizony sokra viszi, persze ha szorgalmas és nem rendelkezik olyan szellemi kvalitásokkal, de megtalálja az álmai területét, akkor is sokra viheti, csak máshogy a területén. Volt egy csoporttársam, aki madár kakit vizsgált, és a benne lévő algákat, na ő minden tárgyra tojt, csak legyen meg a kettes, kivéve, ami a területéhez kell, azokat szín ötösre csinálta, és most Angliában kutató...szóval sok minden számít. :D

Nekem mindkét szakra volt rálátásom. Elvégeztem 1 évet biológián, mert lecsúsztam pár ponttal az orvosiról, és úgy gondoltam, meg sem próbálom többet, így belevágtam a 2. helyen jelölt képzésbe, majd nekifutottam mégis az orvosinak, és azt végeztem el.

Mindkét szak nehéz. A bioszra könnyű bejutni, de nehéz elvégezni, pláne időben, és pláne BSc+MSc+ esetleg PhD utat végigjárva. A felvettek többsége elakad a folyamatban, nagyon sokan a BSc alatt már. Ahhoz, hogy vidd benne valamire, igenis jó képességűnek kell lenni. Biológus végzettségűek pl. Jakab Ferenc, Kemenesi Gábor, Boldogkői Zsolt, akiket a koronavírus kapcsán hallani sokszor nyilatkozni. Boldogkői sejtbiológiát tanít az orvosisoknak is. Szóval biosszal el lehet jutni a professzorságig és olyan kutatási témákig, hogy egy kórházi orvos se értsen belőle sokkal többet, mint egy laikus, és el lehet jutni addig, hogy egy középiskolai biosz labort rendezgetsz laboránsként, vagy BSc diplomát sem kapsz. Nagyon sokan vágnak neki alacsony elvárásokkal a szaknak az alacsony ponthatár miatt, aztán koppannak. Az orvosi nehézségeiről nem írok, az közismert. Én azt mondanám, hogy nagyban múlik az egyénen is, az ő érdeklődésén, hogy melyiket éli meg nehezebbnek, a növényrendszertant vagy egy anatómiát. Magolni mindkét helyen kell, és egyik helyen sem szerencsés, ha csak azt tudsz, megérteni, összefüggésekben gondolkozni viszont nem.