Magántanárral kell megtanulni mindent?

Mindig egyszerűbb, hogyha valaki elmagyarázza, minthogy magadtól kell rájönnöd a dolgokra, ilyen szempontból mondhatjuk, hogy előnyt élveznek, igen. Persze ez nem magától értetődő, elvégre tanár és tanár között is zongorázható különbségek lehetnek, tehát önmagában a magántanár nem feltétlenül jelent előnyt.

A legfőbb érv a (jó) magántanár mellett, hogy ő átlátja az anyagot, hogy mit mi után érdemes tanulni, hogy mi mire épül, és hogy mire mennyi időt érdemes szánni. Ezeket egy audidakta ritkán tudja kellőképpen felmérni. Nyelvtanár esetén az is fontos szempont, hogy az írást/olvasást/hallott szövegértést még úgy-ahogy el lehet sajátítani önerőből, az élő nyelvhasználathoz mindenképp kell egy társ. Vadidegenekkel nyilván nem fogsz leállni beszélgetni gyenge alappal, így biztonságosabb a magántanárral ezt gyakorolni, aki még ki is javít, hogyha rosszul mondod.

Jó felvételit kell írni, jó gimibe kell menni, és akkor nem lesz szükség magántanárra. Vagy ha kitartó vagy és tudsz egyedül tanulni, akkor az. De persze, akiket tudnak támogatni, az előnyben van. (Ez nem jelenti azt, hogy a gazdag gyerekek ne tudnának tanár nélkül levizsgázni, de mindig jó, ha legalább a lehetőség adott)

Olcsóbb megoldás: ismerős tanár, ügyes osztálytárs, felsőbbéves diák

Nem tudom milyen magántanárral készülni, nekem jó tanáraim voltak a suliban és az elég volt.

Szerintem semmi köze az egyénhez, hanem, hogy milyen szinten van valaki angolból...

Én speciel csak az ilyen feladatokra feküdtem rá, ha valamit nem értettem, megkérdeztem itt/neten megnéztem.

Nem fényezni akarom magam, mert szívtam elég rendesen, de egy bizonyos szinten a tanár felesleges, oda kell tenni magad.

Vagy, ha már a feladatot sem érted akkor jó a tanár

A magántanár kifejezetten hasznos, ha valakinek az iskolai nyelvórákon nem elég erős a tempó. Nem azt akarom mondani, hogy nélküle ne lehetne felkészülni, csak hogy szerintem egy átlag középiskolás gyerekkel szemben nem reális elvárás, hogy teljesen önállóan, segítség nélkül hidalja át azt a szakadékot a nyelvvizsgára. Jó ha valaki fogja a kezét, visszajelzést ad neki, terelgeti (ha nem is feltétlenül tanár, ahogy a 4-es írta).

Felnőtt fejjel meg már kicsit más, főleg ha az ember saját pénzéről van szó, és nem a szülei ösztökélik.

Ha valaki magától egyáltalán nem csinál semmit, a semminél épp csak egy fokkal jobb, ha a tanár instruálja, hátha valami ragad rá. De ha nem tanul, akkor a tanár fejre is állhat, tényleg nem lesz sok foganatja.