Egy tanár mit tehet ilyenkor?

Köteles hivatalosan eljárni: tájékoztatni az iskola vezetőségét, a gyermekvédelmi felelőst, a szülőket. Az igazgató elindítja az eljárást.

A bántalmazók szüleit is berendelik. Ha súlyos esetről van szó, kötelesek as rendőrségen feljelentést tenni.

Hat éve egy nyolcadik kerületi iskolában dolgoztam, mint matematikatanár. Láttam, hogy a matematika csoportomban egy srácot akit a többiek szóban és fizikálisan bántottak (gúnyos megjegyzések, a táskájának kiborítása...). Én hülye jeleztem ezt az iskolavezetésnek, az iskolai védőnőnek és a szülőknek. A bántalmazott gyerek szülei be sem jöttek, de a bullyngoló diákok szülei nekem estek, hogy hazudok és feljelentettek engem. Két évig jártam rágalmazás miatt a bíróságra. A kerékpárom szelepét kilopták és az autómat is megkarcolták.

Ezután beadtam a felmondásomat és egy jobb iskolában sikerült elhelyezkednem, egy budai gimnáziumban ahol más volt a gyerekek szociális háttere.

Tetszik nem tetszik, de én többet nem fogok intézkedni ilyen esetben. Max ha már vér folyik, akkor hívom a rendőröket. Morálisan nem elfogadható, de a saját életem számomra az első.

Hat osztályban tanítok és van 140 tanítványom. Arra hivatkozom, hogy nem ismerhetek mindenkit és nem látok bele a diákok életébe. Én még egyszer nem vállalom fel ezt a meghurcoltatást.

Egy jobb világban iskolai bántalmazás gyanújának esetében az esetet jelzőnek nem lenne szabad, hogy baja legyen.

Csatlakozom a kettes hozzászólóhoz, bár az én tapasztalatom nem ennyire szélsőséges. Az én sztorim ugyan nem bántalmazás, viszont azokban az esetekben is ugyanígy járt el a vezetőség.

Egy nem is rossz gimnáziumban tanítottam, mikor az egyik csoportomban tudomásomra jutott, hogy egy fiú drogozik, ráadásul nem is "csak" fű, hanem elég kemény szerek. Jeleztem az osztályfőnökének,valamint az igazgatónak is, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Majd meglepetésemre jól lepattantam. Annyival elintézték a dolgot, hogy minek akarunk mi bajt a nyakunkba. Ha kiderül, ez mennyire ártana az iskola hírnevének.. meg hát a statisztikában sem mutat jól. Különben is, pár hónap múlva leérettségizik, úgyis elmegy, legyen a szülei gondja. Én meg foglalkozzak inkább a saját dolgommal... a mai napig nem értem, hogyan lehet fontosabb a tetves statisztika, mint egy emberi élet.