Komolyan ennyire nem indulnak érettségire épülő felnőttképzések?

Én is külföldre mennék, csak nem csupasz seggel, hanem szaktudással...

A diploma pedig olyan, hogy van amivel jól élsz, de van amivel ugyanazt az “éhbért” kapod, mint más.

Mondjuk, asszisztensként nem. Nem is olyan munkakör érdekelne. :)

De persze nem attól tartom jónak az életet, hogy van-e valakinek diplomája. Az ismerőseim között sem látom, hogy annyival jobban élnének azok, akiknek van. Ha így lenne, homlok-hanyat küzdenék az egyetemért.

Ismerősöm szakács, Angliában, érettségije sincs, s mégis rengeteget keres.

Egy másik barátnőm kezdő pszichológus, az albérletét nem tudja egyedül fedezni. -persze ez változhat ha átlép magánba és lesz vendégköre, de ez is mutatja, hogy mennyire változékony az élet és nem egy diplomától várhatod a jó életet.

De mivel azok a képzések nem indulnak, ahogyan olvashatnád a kérdésemben is, így már irreleváns.

Mellesleg nem biztos. Sokszor a rátermettség fontosabb, mint egy papír. Mellesleg turisztikai egyetemen annyian végeztek, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük.

Különben ez még egy kis reflektálás volt az elsőre, aki kijelentette, hogy márpedig csak diplomával nem kapsz éhbért. Én látok mindenféle magasságú, általánostól mesterdiplomáig végzettségre jó és rossz példákat is. Na jó, az általános sulisok talán nem élnek jól, de szakmunkásban, vagy egyéb más találèkony emberben, mondjuk vállalkozóban látok egy csomó ilyet.