Gimnáziumi vs egyetemi matek?
Gimiben nem igazán tanultam, de nagy problémáim is voltak. Gyatra tudással kerültem be az egyetemre, mákom volt, hogy bekerültem. Nem is akarom leírni pontosan hova, de van matek1,2 és "egyebek" is. (Titokzatos, tudom).
Utólag néztem a gimis érettségiket (emelteket, de én nem voltam emelt matekos csak minimális ideig), de nem mentek túl jól. Leírok pár tapasztalatot, ezek normálisak, hogy így vagyok vele?
Egyetemen (első félév, matek1, vagy analízis1, esetleg kalkulus) ugye három fő témakör volt, deriválás, integrálás, határérték. Rendszeresen eléraktak az embernek egy függvényt, hogy integráld le, vagy számold ki a határértékét. Van még teljes függvényvizsgálat, de hát ott ugye tudjuk, hogy deriválni kell, meg van adva a függvény is. Tehát tudjuk, hogy mivel mit kell csinálni, csak max nem tudjuk megcsinálni, rossz esetben. Persze nyilván sokkal mélyebben kell egy-egy dolgot végezni, mint gimiben. Gimiben nem kell ilyen mélyen egyiket se csinálni.
Most akkor a gimis. Hát pl szélsőérték feladatnál volt olyan, hogy sehogyan sem jött ki hogy itt mivel mit kéne csinálni, tehát nem jött ki a feladatból, hogy milyen egyenletet kell megoldani, mit kell deriválni. Persze a deriválást is lehet egyenletnek hívni, de ne tegyük.
Valószínűségszámításnál a kedvező/összes törthöz volt rá példa, hogy másik témakör ismerete kellett, de emellé is nagyon csűrt-csavart példa volt, hogy hogy jön ki a rém egyszerű képlet számlálója és nevezője.
Matekingen néztem (van emelt érettségis felkészítő, ahol rangsorolja, melyik témakör hány pontot ad átlagban emelt érettségin). De hát mivel alapvetően a feladatok sok témakör osszeollózásából állnak+ a szöveg megértéséből, így azért akadtak gondok. Sokkal komplexebbnek és nehezebbnek tűntek a matekinges anyagnál az éles feladatok, de mivel háttértudásbeli hiány is van, nem tudom ez csak ennek köszönhető e.
válasza:Hogy a leírtak alapján lehet e könnyebb az egyetemi.
Ja igen, a kérdés lemaradt, igazatok van. De igazatok van, viszont a leírás az elejétől a végéig marad, főleg a bevezetés, mert abban kifejtem, hogy gyér tudással kerültem be az egyetemre.
válasza:Egy matematikai probléma nehézsége nemcsak attól függ, hogy milyen apparátust célszerű/kell hozzá használni. Tehát természetesen lehet jóval könnyebb egy egyetemi zh feladat, mint egy nehéz középiskolai feladat.
Pl. egy standard egyetemi integrálos feladat lényegében sima algebrai átalakítás, hiszen primitív függvényeket úgy keres általában az ember, hogy az ismert módszerekkel (amik rendszerint valamilyen azonosságok) megpróbálja a feladatot valamilyen alapintegrálra visszavezetni.
válasza:Más képességeket igényel az egyetemi matek, de általánosságban elmondható, hogy nehezebb. Persze mindig van 1-2 ember, akinek a gimis nehezebben ment.
Teszem azt elszámolta valahol, meg ilyenek. Egyetemen parametrizált minden, számológép sem kell a megoldáshoz.
Sőt, van akinek a bizonyítások tökre jól mennek, és élvezi. Gimiben elég unalmas a matek.
"Egy matematikai probléma nehézsége nemcsak attól függ, hogy milyen apparátust célszerű/kell hozzá használni. Tehát természetesen lehet jóval könnyebb egy egyetemi zh feladat, mint egy nehéz középiskolai feladat.
Pl. egy standard egyetemi integrálos feladat lényegében sima algebrai átalakítás, hiszen primitív függvényeket úgy keres általában az ember, hogy az ismert módszerekkel (amik rendszerint valamilyen azonosságok) megpróbálja a feladatot valamilyen alapintegrálra visszavezetni."
Figyelj, az apparátus az az, hogy mondjuk integrálni kell?
Tehát ha mondjuk egy nehezebb egyetemi karon (annak valamely szakán) elédraknak egy zh-t, akkor az lehet nehezebb, mint egy nagyon megcsűrt és megcsavart gimnáziumi emelt térgeometria, ahol a szöveget felfogni is nehéz és 3 témakörből áll a megoldás, igaz?
De ez eléggé ellentmondásos, nem? Tudom hogy több a témakör, mármint gimiben, de annak mind ilyen alapnak kellene lennie, amihez képest az egyetemi csak nehéz lehet, nem?
válasza:#6
"az apparátus az az, hogy mondjuk integrálni kell?"
Igen.
Rengeteg olyan probléma van, ami sokkal nehezebb egy átlagos zh-feladatnál, mégsem kell hozzá egyetemi matematika (4-es voltam).
"Igen.
Rengeteg olyan probléma van, ami sokkal nehezebb egy átlagos zh-feladatnál, mégsem kell hozzá egyetemi matematika (4-es voltam)."
De ez nem ironikus? Akkor a szűrő nehezebb lehet, mint amihez ki akarja szűrni az oda nem való tudásúakat és/vagy képességűeket. De akkor konkrétan egy hosszú szöveges térgeometria feladat pl sokkal nehezebb lehet, mint egy egyetemi integrálás, ugye?
De akkor jómagam hogyan álljak neki? A kérdésben írtam, hogy egyetemista vagyok, aki szinte nulla tudással mákkal került be, de am a matekokon túlvagyok, mármint vannak amiken igen. Matekingen rangsorolva van, mnelyik témakör mennyi pontot ér az emelten, de mivelhogy több témakörből vannak összetéve a feladatok, ráadásul szövegesek is, az nem út, hogy elősször megnézem a kombinatorikát és a valszámot, aztán a számtani+mértani sorokat, aztán a térgeometriát, és így tovább a kevesebbet érőekhez.
válasza: válasza:Én értem mire gondol a kérdező. A gimis/érettségis matek feladatok ilyen nyakatekert szövegekkel vannak megfogalmazva, maga a feladat is értelmetlen általában (pl nem olyan, mint egy mérnöki számolás aminek van valami haszna). Ilyeneket tényleg kevesen szeretnek megoldani és igényel egy bizonyos gomdolkodást, ami van vagy valakinek vagy gyakorolnia kell sokat, hogy meglegyen.
Én imádom a matekot és csináltam proginfó mellé matek bsc-t is (munkámhoz hasznos), de utálom az ilyen f*szság gondolkodós feladatokat. Elhiszem van akinek ezeket jól esik megoldani, de a többség utálja őket és a gyerekeknek ez csak elveszi a kedvét az egésztől.
Szerintem remek példát hoztál fel a valszámmal. Gimiben ilyen teljesen hülye szövegekkel teszik fel és ha nem gyakorolsz sokat, akkor egyetemi valszám tudással se fogod megoldani, legalábbis nem mindet. Egyszerűen undorítóak. Ellenben egyetemen "csak" számolni kell meg felismerni az eléggé szembetűnő típusokat.
Ettől még az egyetemi matek nem könnyebb, csak kényelmesebb tanulni. Meg ez eléggé szak függő, mert matek szakon brutális feladatokat is adnak:D meg proginfón se könnyű annyira, legalábbis elte-n nem tartanám annak. Viszont az tény, hogy ezerszer jobb azokra darálni a gyakorló feladatokat, mint teljesen f*szság szövegekkel megírt érettségire gyakoropni....
Egyébként érthető, hogy az érettségi szövegek miért nehezek, egyébként sok feladat nagyon triviális lenne. De szerintem erre megoldás lehetne, hogy tanítsanak többet, mert pl a közép érettségibe elhanyagolható statisztika van és valszámból is miért ne férne bele a feltételes? Meg lehetne kivenni is belőle dolgokat aztán egyetemen egy felkészítő tárgyba belecsapni vagy inkább áttenni emelt érettségibe, de ennek így nincs értelme. Annyira gyönyörű tárgy a matek, szomorú, hogy elrontják ezt sok gyereknek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!