Miért nincsen semmi motivàcióm a tanulàshoz?

Hasonlóan éreztem én is, már nagyon elegem volt a végére, főleg hogy csúsztam is menet közben. Amúgy nekem pont az volt a motiváció hogy végre letudom és szabadulok az egyetemről, diákmeló helyett kereshetek jobban fizető állást. Magát a szakmát amúgy szerettem, csak már az egyetemet untam.

Ami még amúgy segített hogy a szimpatikusabb tételekkel, témakörökkel kezdtem a tanulást az adott nap és közben iktattam be azokat amiket nem szerettem vagy nehezebbek voltak. Így könnyebben álltam neki, majd jött egy nehezebb tétel és utána megint egy könnyebb. Ha egyből egy húzósabb tétellel kezdtem hamarabb elment tőle a kedvem meg úgy éreztem hogy úgyse tudom, feleslegesen tanulok, meg fogok bukni stb stb . Ha könnyebb tétellel kezdtem legalább volt egy kis sikerélményem. :) Meg azért az volt bennem hogy ha szerencsém van úgyis ezt húzom. :D

Igen, viszonylag jót húztam. Lett volna könnyebb tétel is, de négyes meglett így is :)

Amíg magamtól mondtam nem volt gáz, de utána az egyik tanár elég sokat belekérdezett, az azért meglepett, mert róla nem gondoltam volna hogy ilyen vallatásba kezd. Pont Ő volt aki mindenféle órai munkára adott plusz pontot, megajánlott jegyet, szóval nála megbukni volt nehéz. De cserébe az amúgy szívózó tanár meg haláli kedves volt, nem tudom mi volt velük aznap. :D Szóval még az se mindegy a bizottság épp milyen lábbal kelt fel.