Mi értelme van a lexikális tudásnak?

A problémamegoldó képesség, az értő olvasás stb. nagyon fontos, tény, hogy az iskolában ezekre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.

De nehogy azt gondold már, hogy nincs szükség lexikális tudásra. Nem tudom mit szólnál hozzá, ha orvosként egy sürgős helyzetben nem nyújtanék rögtön segítséget, mert "bocsi, meg kell néznem a könyvben, milyen gyógyszert kell adni"...

"Az egész oktatás ügyet áthatja egy nagy tévedés. Egy óriási tévedés, ami abból áll, hogy azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belenyomja a fejébe. Az én nézetem szerint a fej az gondolkozásra való. És a könyv arra való, hogy ne kelljen mind azt itt tartani. Azt sokkal egyszerűbb a könyvtárban tartani - ugye? És akkor a fejemet használhatom sokkal jobb dolgokra: Gondolkozásra például. De ha a fejemet megtöltöm szecskával (szóval mindenféle adattal), akkor azt nem tudom használni semmire. És ezzel meg is bénítják, ezzel borzasztó kárt tesznek, mert megbénítják az embert. Mert ez a sok szecska, ami az ember fejébe belemegy, az úgy is elpárolog, abból semmi sem marad, azt az ember mind elfelejti. Ami megmarad, az a Tudomány, vagy Művészet, vagy a szépség szeretete, az, hogy egy problémát próbáljon megoldani, a tettre készség. Ezek az egyéni kvalitások, ezek a fontosak!"

"A tudományokat azokat át kell élni! Az, hogy én a kísérleteimmel élek. Shakespeare-t azt nem megtanulni kell, hanem átélni kell - ugye? A zenét nem megtanulni kell, hanem azt megélni."

Kell tudni bizonyos mennyiségű lexikális tudást, pusztán meg kell találni az optimális mennyiséget.

Nem lesz mindig előtted az internet, vagy a könyvtár.

Nem hinném, hogy matekból, vagy fizikából 5-10 képletnél többet kéne tudni középiskolában.

Aki meg 5 képletet nem jegyez meg, ott gondok vannak.

Az tény, hogy gyenge az oktatás minősége általános és középiskolában egyaránt.

Ez azért van, mert az érettségi szintje is nagy nulla, és erre a nullára készítenek fel a tanárok, nem pedig a gondolkodásmódra.

Amúgy ott már nem kell tudni egy képletet sem, mindent kiírhatsz a függvénytáblázatból.

Nem kell érteni semmit belőle, több tízezren úgy érettségiznek le, hogy fogalmuk nincs arról, hogy egy-egy képlet mögött mi van, miből jön ki.

Pusztán behelyettesít számokat és ennyi.

Az iskola a papírról szól, nem a tudás hasznosságáról.

Szerinted egy mérnök mit használ a Hilbert terek forgás irányából? Az a 80 oldal lexikális tudás úgy volt felesleges, amilyen szép volt. Persze azt soha nem tudtuk meg, hogy ezt a való életben hol fogjuk használni, így me utána se fogok nézni sohasem, mit jelentett az a 25 képlet, 70 definíció és 120 állítás bizonyítással.

Ilyen mértékében van felesleges tudás számonkérés szemeszterenként. De ETTŐL leszel "mérnök"?

Nem. A szemlélet elsajátítása miatt leszel mérnök nem a lexikon miatt. Amit napi szinten kell használni, az úgy is a fejedben lesz. De egyszer meg kell érteni.

Ha megvan a papír, többet úgy sem kérdezik. Szóval a papír miatt tanulni kell!

Egy mérnöknek pont nem a lexikális tudás kell, hanem a probléma átlátása, többfajta szemlélet ismerete fontosabb.

Egy mérnöknek nincs Internet elérhetősége, vagy nincs meg neki néhány könyv, amiből a tudást pontosítani tudná, az vicc! Minden matek, fizika, mechanika, elektronika, géptan könyv, függvény gyűjtemény, kidolgozott és több nyelven lekódolt algoritmus megvan elektronikusan és némelyik nyomtatottan is. Ott van a polcomon, a zsebembe a kulcstartómon lévő penndriveon, az otthoni, a munkahelyi gépemen, a hosting gépemen, a googledriveomban, a dropboxomban, a pastebinemen. Ma már a Bükk közepén is tudok netezni. Nemhogy a munkahelyen! NE röhögtessetek már ezzel közhelyes baromsággal!

Azért rágtam át többször vizsgákra a könyveket, hogy tudjam, mit hol kell keresni. Nem azért, hogy mindent fejből tudjak. Ha naponta használom azt a másfél soros képletet, meg fogom jegyezni, vagy ott lesz a falamra kitűzve. Írok hozzá applikációt telefonba, gépre, hogy gyorsabban tudjam kezelni. De ez nem lexikális tudás! Ez mérnöki tudás. Nem kell tudnom hozzá két versszakot, vagy az eljárás kitalálójának a fél életét, de még a nevét sem, elég, ha az eljárást tudom kezelni.

Az iskola teljesen más. Ott seggelned kell, mert ez a rendszer van. Ha kell a papír, megteszel mindent, hogy megkapd a kettest (mert az a legjobb jegy, szebb van, de 2esnél jobb nem kell, a papírhoz az is elég). És akinek nagy a sejhaja, és tud magolni, de nem érti, IGEN, az könnyebben megszerzi a papírt. De nem lesz jó mérnök.