Nagyon kétségbe vagyok esve. Van még esélyem?

9.-ben 4,5-ös átleggal mentem gimibe, azt hittem, jó helyre. A gólyatáborban derült ki, hogy az igazgató helyettes kamuzott az egész suliról, ahogyan ő beállította, meg se közelítette az iskolát. Akkor még naiv voltam, mindenkinek mindent elhittem, a szüleim meg nem nagyon segítettek. Már év elején megszólalt a vészjelzőm, hogy innen menni kéne, de nem hallgattam magamra, meg is lett az eredménye. Most 10.-es vagyok, az átlagom jelenleg 3,8, az osztályom a sulis pletykák szerint a legrosszabb, utálom az egész iskolát, az embereket, visszahúzódó lettem, az összes önbizalmam elveszett. A nyolcadikos énem magamra sem ismerne. Lassan az leszek, aki akkor a legkevésbé akartam lenni. Képtelen vagyok odafigyelni a tanulásra, pedig tényleg, esküszöm, hogy nagyon szeretném. Van egy iskola, ahová át akarok menni, oda jár két régi ismerősöm, ugyanabban az osztályban lennénk. A baj csak az, hogy állítólag nem olyan semmilyen suli, mint most az enyém, és rettegek, hogy az igazgató ránéz a bizonyítványomra és elküld a francba... Azt se tudom, hogy kell átiratkozni, meg a mostani igazgató és igazgató helyettes a puszta tekintetével megölne, de az legyen a legkevesebb bajom. 3,8-as átlggal semmi esélyem arra, hogy ott kezdjem e 11.-et, ugye? Próbálom legalább 4-re felhozni, félévkor annyi volt, bár szerintem ez édeskevés. (Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium)