A párotok mit szól a gólyatáborhoz?

Két éve,19 évesen mentem gólyatáborba,a csajom (37 éves volt akkor) nem szólt semmit,én rákérdeztem,hogy zavarja-e,de azt mondta:

1. Ha akarod ígyis-úgyis félreqúrsz,bármikor-bárhol.

2. Jobb nő vagyok,mint a sok csitri és ismerem az ízlésed.

Igaza volt,nem jött be egyik részed,hájas,flegma kiscsaj sem.

Én most megyek egyetemre, a párom 21 éves és azt mondta hogy Nehogy kihagyjam. Itt szerzel barátokat, ismered meg a felsőbb éveseket akiktől tudsz majd jegyzeteket, és tanácsot is kérni. Ha meg félsz hogy mi lesz ott, akkor Menj a barátaiddal és kerüld el a gyanús helyeket :)

A párom azt mondta hogy ha nem akarsz többet inni vagy rosszul vagy nem fognak itatni. Azért senkit nem akarnak kórházba juttatni ;)

10. hónapja járunk:)

"Jó szórakozást, vigyázz magadra!"

Többet nem kellett mondania, mert már elég jól ismert (akkor voltunk együtt 3. éve)., tudta, hogy nem megyek bele semmi olyasmibe, ami veszélyeztetné a kapcsolatunkat.

Jó volt, nagyon élveztem, azóta is azokkal vagyok a legjobb kapcsolatban, akikkel akkor barátkoztam össze.

Nem volt nyomulás, mindenki tiszteletben tartotta, ha valakinek volt párja (a többségnek volt), a szinglik "vadultak" csak egymás között.

Alkohollal se traktáltak senkit, aki nem akarta. Nem néztek ki senkit, aki nem ivott. Inkább azokat, akik nagyon nem tudták, hol a határ.

Azt mondta mindenképpen menjek el, barátkozzak, ismerkedjek (tudja, hogy ez nekem egyébként kicsit nehézkes) nem lesz semmi gáz, nem kényszerítenek semmire, se ivásra, se szexuális jellegű feladatra. De ha mégis van valami enyhén olyan (náluk tortilla szájból-szájba adogatás volt), az sem vészes, nem veszik komolyan, nem jelent semmit.

Ő egyébként ugyanarra a karra jár, mint amire én fogok, így valószínűleg hasonló lesz a gólyatábor, mint neki volt (innen tudta az infókat). Egyébként én is csak jó szórakozást kívántam neki, meg azt, hogy majd mesélje el milyen volt, milyenek a szaktársai.

Végül nem tudok menni sajnos, pedig nagyon szerettem volna.

24 éves vagyok, nőnemű, és nem az első egyetemi képzésemre készülök. Anno nagyon csúnyán leitattak és bedrogoztak egy gólyatáborban, ami után három napig alig bírtam felkelni, annyira rosszul voltam. Ezért nem kimondottan vágyom rá. Tudom, hogy nem arra kellene alapoznom, hogy anno mi történt, és túl kellene lépnem rajta. Egyébként sírva kértek bocsánatot az elkövetők, és azzal mentegetőztek, hogy csak arra vágytak, érezzem jól magam.... Évek múltán sem tudom elképzelni, mégis mi haszna vagy értelme volt... de egyébként sem szeretnék menni. A párom anyukája elég szépen felcsattant, hogy "de hiszen ott szerzel barátokat..." én pedig nem hiszem, hogy ezen múlik! Rosszul is esett, hogy meg akarja mondani, mit tegyek!

Megbeszéltük a barátommal, és ő sem bánja, hogy nem megyek. Eleinte megpróbált rábeszélni, mondván, hogy biztosan jól fogom érezni magam, aztán nem forszírozta a dolgot. Bizonyára van benne egy kis féltékenységi faktor is, ezt gyakran hajtogatja nekem, pedig tudja, hogy bízhat bennem. :) De szerintem egy egészséges kapcsolatban van némi féltés, a szerelemből fakadóan. Lehet, hogy nem mindenki ért velem egyet, de szerintem kell is, hogy ne úgy állj a másikhoz, hogy "ugyan, rá senki nem hajtana"... :) Hanem tudd, hogy klassz partnered van, és becsüld is!

Kedves kérdező, a te párod hogyan áll a kérdéshez?

Fél éve van barátom. Egy évvel fiatalabb nálam.

Igazából nem szólt semmit, nem volt ellenvetése, csak azt kérte, hogy vigyázzak magamra, és ha érzem, hogy kezdem túllépni a határt, akkor ne igyak többet.