A BME vagy az ELTE jobb egyetem?

Szerintem ezt nem érdemes a válaszok alapján eldönteni. A általad kért szepmontokat figyelembe veszik az alábbi eduline.hu cikkben. Az összes rangsor alapján az ELTE a jobb.

Magyar helyezettek a 2014-es egyetemi rangsorokon

A leideni egyetem nemzetközi listájára öt magyar egyetem is felkerült. Az ELTE az 504., a Semmelweis Egyetem az 451., a BME az 561, a Debreceni Egyetem a 698., az SZTE pedig a 707. helyet szerezte meg.

A Center for World University Rankings (CWUR) 2014-es világrangsorán hat magyar egyetem szerepel, az ELTE a 371., a Semmelweis Egyetem az 598., a Debreceni Egyetem a 673., az SZTE a 712., a BME a 811., a PTE pedig a 862. helyet szerezte meg.

A Quacquarelli Symonds (QS) 2013/2014-es világrangsorában négy magyar egyetem található, az SZTE az 501-550., az ELTE az 551-600., a Debreceni Egyetem a 601-650., a Corvinus pedig a 651-700. helyen. A QS tematikus rangsoraira felkerült még a Közép-európai Egyetem (CEU), a BME és a PTE is.

A Times Higher Education (THE) társadalomtudományi rangsorán a 91. helyet szerezte meg a CEU, a feltörekvő országok intézményi rangsorán a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem a 60., az SZTE a 93. helyen áll.

jártam mindkettőre (infó szak).

szerintem a BME jobb, hasznosabb, gyakorlatiasabb, naprakészebb és rugalmasabb, de egyben nehezebb és szivatósabb is.

ELTE hagyományos, vaskalapos, nehezebb ügyintézéssel és munka melleti tervezhetőséggel, középiskolaibb hangulatú, valamint szilárdabb, de egyben elavultabb tudást nyújt.

ezek alapján elég nehéz egyértelműen eldönteni, inkább személyes preferenciák határozzák meg a "jóságát".

Nem feltétlenül azt mondanám h ELTE-n jobban csinálják, de az biztos, hogy ott több időt hagynak egy-egy anyagrész elsajátítására és általában sokkal részletesebben is vesznek bizonyos témákat.. De ez nem azt jelenti, hogy ez a módszer egyértelműen jobb is lenne!

Bár az anyagot alaposabban átveszik, ennek nyilván velejárója is, hogy egyrészt nem olyan gyors tempóban haladnak, mint BME-n, másrészt sokszor haszontalan semmiségeken időznek nagyon sokat, míg BME-n ezek felett vagy elsiklanál, vagy háziként kapnád meg, hogy nézz utána. BME-n így több anyagrészt kell gyorsabban feldolgoznod, átlátnod (ahogy a valós életben is), így valamivel nagyobb rálátást kapsz a különböző területekre (és később nyilván abba mélyedsz bele ami jobban megtetszik).

Bár mindkét egyetemen az elmélet+gyakorlat felállást követik, de ELTE-n a gyakorlat az ténylegesen hasznos is, BME-n viszont amolyan körvonal jellegű, amit majd felhasználhatsz az otthoni készüléskor.. Érzésem szerint BME-n több otthoni felkészülésre került a hangsúly, míg ELTE-n a tananyag nagy részét órán korrektül átadják (ritka az hogy nagyon mást kérnének vissza, BME-vel ellentétben, ahol az apróbetűst is jól meg kell tanulni, különben megszivatnak).

Azonban az sem egyértelmű, hogy melyik egyetemen szerzel hasznosabb tudást. Pl. BME VIK-en saját matek tanszék sanyargatja a népet (SZIT/CS) főként számításelmélet vonalon, míg ELTE IK-n egyértelműen az analízis vonal az erősebb, a számelmélet, algoritmuselmélet lemaradásban van a BME-shez képest.

Sztem érdemes megnézni, hogy az oktatók többsége milyen témákban publikált és az szerint választani egyetemet, mert egy idő után egyébként is az számít majd, hogy saját témád keretében mivel foglalkozol, melyhez konzulenst kell majd választanod..

Szerintem a lényeges különbség nagyjából a szemléletből fakad, ez pedig a nevükben is jól benne van. Az ELTE egy tudományegyetem. Talán ha a legegyszerűbben akarom megfogalmazni, ők elsősorban arra a kérdésekre keresik a választ, hogy HOGYAN és MIÉRT? Általában tételeket, törvényeket fogalmaznak meg, és ezeket próbálják valamilyen módon igazolni, illetve cáfolni.

Ezzel szemben a BME egy műszaki egyetem. Itt jóval kisebb hangsúly van a MIÉRT-en, elfogadjuk az adott jelenség leírását és annak bizonyítását mint kiindulási alapot, és az a kérdés, hogy MIRE JÓ? (Pl. elektromágneses hullámok -> híradástechnika) A cél egy gyakorlatban használható dolog megtervezése, elkészítése (legyen az akár egy kézzelfogható eszköz, egy gyártási technológia, egy szoftver vagy egy algoritmus, tulajdonképpen bármi, ami valamilyen módon használható), majd később annak optimalizálása.

Az informatikus képzésnél is jól látható ez a fajta szemléletbeli különbség. A proginfót (ELTE) lánykori nevén programtervező matematikusnak hívták, itt a mai napig végtelen mennyiségű matekot tanítanak, és ebből az irányból közelíti meg az egyetem. A BME-n a mérnök infón a matek mellett inkább a mérnökiesebb szemléletmód jellemző, olyan hardveres ismeretekkel kiegészítve, amiket elsősorban a villamosmérnökök tanulnak.