Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Magyar iskolák » Az egyetem nehézségét kb úgy...

Az egyetem nehézségét kb úgy kell elképzelni, mint ha félévente írnánk egy érettségit?

Figyelt kérdés

2017. ápr. 12. 17:15
1 2 3
 11/28 A kérdező kommentje:

Tudom,hogy az.Csak ezzel mit lehet kezdeni?Hol alkalmaznak egy ilyen végzettségű embert?

Az infó az egyik legnehezebb szak,nem?Azt megkérdezhetem,hogy hány órád van általában egy nap,mennyir vagy bent a suliban?

Én közgázos szakra szeretnék menni.Tudom,hogy azzal sem olyan jók az elhelyezkedési lehetőseg,de az legalább -a genderrel ellentétben- egy kézzelfogható szakma

2017. ápr. 13. 14:56
 12/28 anonim ***** válasza:
47%
Van olyan nap, hogy reggeltől majdnem estig bent vagyok, viszont cserébe van olyan nap, hogy alig van óra, vagy egyáltalán nincs is.
2017. ápr. 13. 15:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/28 anonim ***** válasza:
100%
Az infót nem tenném a legnehezebbek közzé. A legnehezebbek olyanok mint orvosi, fizikus, matematikus, biológus, kémikus (biztos van még, amit ide lehet sorolni). Ezek jellemzően olyanok, hogy amit tanulsz, annak a 95%-át tudnod kell. És nem, nem azt kell tudnod, hogy hol kell megkeresni, ha kell, hanem tudni kell.
2017. ápr. 13. 19:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/28 anonim ***** válasza:
47%
Mégis informatikusból van 20 ezres hiány. Na jó orvosból is, csak azok, csak azok megvannak, igaz kinn küldöldön.
2017. ápr. 13. 20:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/28 anonim ***** válasza:
100%
A hiányt ne keverd a nehézséggel.. az informatikusnak jóval nagyobb a felvevőpiaca. Félreértés ne essék, az sem könnyű, de valóban, otvos, vegyész, fizikus stb valóban nehezebb
2017. ápr. 13. 21:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/28 anonim válasza:
100%
A nehézség abban van, hogy más a tanulás/tanítás. Az általános iskolában még akár egyénileg is foglalkoznak a tanulókkal, személyes, sok esetben érzelmi kapcsolat van az oktató és a gyerek között. A középiskolában ez a kaocsolat már többé-kevésbé lazul. Vannak tanárok, akik kszemélyes kapcsolatot tartanak a tanulóikkal, vannak akik leadják az anyagot, de azt sem tudják, hohy kik ülnek velük szemben. Jobb esetben még van lecke és folyamatos számonkérés (jelenlét, különböző dolgozatok), amelyek segítik, igénylik a folyamatos tanulást. Az egyetemen a hallgató leginkább magára van utalva. Az előadáson leadják az anyagot, sokszor 2-300 embernek, aztán gyakorlatokon ezeket kisebb csoportokban átbeszélik. De hogy ki milyen ütemben, módszerrel, kedvvel, szorgalommal foglalkozik az anyaggal, az magánügy. Ha valaki érettségiig megtanult tanulni (Lényeget jegyzetelni, memorizálni, reprodukálni, alkalmazni a tanultakat, időt beosztani), akkor képes elsajátitani az anyagot, ZH-t írni, vizsgázni. Aki nem tanult meg (nem tanították meg) tanulni, az komoly nehézségekbe ütközik. Sokat segíthet a közös tanulás tankörtársakkal, koleszosokkal.
2017. ápr. 14. 06:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/28 anonim ***** válasza:
30%
Az alapvető különbség az egyetem és a középsuli között: A középben arra kiváncsiak mit tudsz, míg az egyetemen arra hogy mit nem tudsz!
2017. ápr. 14. 07:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/28 anonim ***** válasza:
100%
A mekiben is munkaerőhiány van. Akkor most ennyire nehéz a képzésük(betanulás)? Nyilván nem erről van szó. A kettő nem korrelál. Persze tudom, hogy szinte mindenki a saját szakját érzi a legnehezebbnek, de attól még objektíven vannak jól elkülöníthető nehézségi szintek. Az infós szakok pedig nem a legnehezebb kategória. Ezt egyébként mondta már nekem olyan mérnökinformatikus is, aki belelátott abba, hogy mit és mennyit tanul egy fizikus.
2017. ápr. 14. 09:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/28 anonim ***** válasza:
29%
Hat azert a Mekiben nincs huszezres hamburgersuto hiany. Am elismerem a fizika tenyleg nehez. Ellenben abbol is van mar informatika szak.
2017. ápr. 14. 09:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/28 Trendal válasza:
100%

A nehézség egyetemenként és azon belül szakonként is nagyon változó. Kellemes bulizós láblógatástól vért izzadásig minden van.


Viszont máshogy működik az egész, több a szabadság, több az önállóság is.


A félévek szorgalmi időszakból és (rövidebb) vizsgaidőszakból állnak.


Szorgalmi időszak alatt felveszel tárgyakat (egy része kötelező, egy része választható sok közül), délelőtt előadásokra jársz (többnyire nem kötelező bemenni, ez egyéni döntés), délután lehetnek gyakorlatok (kvázi kötelező, aláírás/zárthelyik miatt), labor vagy mérés (kötelező), vagy lehetsz épp szabad is. Az időbeosztásodat valamennyire tudod irányítani. Van önálló munka is, féléves nagyházik, miegymás, utolsó félévben szakdolgozat. És ami az egyetem egyik fő célja, hogy részt vehetsz kutatásokban, részt vehetsz a tudományos életben. Ha akarsz. Magyarországon ez ritka.


Vizsgaidőszakban vizsgákat veszel fel, vizsgákra készülsz és vizsgázol. Egyetemtől függően lehet nagyon könnyű is (pl. évközi munkára automatikus jegy), vagy borzasztó nehéz (egyes szakmai szigorlatok). Nem muszáj mindent elsőre megugrani, lehet ismétlővizsgára menni (félévenként és tárgyanként 1-szer, esetleg 2-szer). Ha úgy sem sikerül, akkor azzal a tárggyal lemaradsz (keresztfélév), de a többivel haladhatsz tovább, aztán idővel kialakul. Beiktathatsz passzív félévet is. 10 éved van eljutni a záróvizsgákig.


Utolsó félévben szakdolgozat, záróvizsgák, védés, ezek már inkább csak tiszteletkörök, ha előtte tanultál.

2017. ápr. 14. 09:52
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!