Gyakori, hogy a doktori képzésben teljesen eltér a témavezető hivatalos kutatási területe és az általa doktoranduszhallgatóknak vezetett téma, jelentkeznél ide doktorandusznak?
A vezetett témák: Egyedi tulajdonságú poliuretán termékek speciális izocianát komponenseinek előállítása és vizsgálata, Formaldehid képződés mechanizmusa ipari katalizátoron, „Mechanical study of the copolymerisation”, „Methanol synthesis”
A témavezető kutatási területe: „A biológiailag fontos szerkezetek (membránok és fehérjék) kialakulását és dinamikai viselkedését, szerkezet reaktivitás kapcsolatát vizsgáljuk elméleti kémiai módszerek felhasználásával.”
A legfontosabb cikkeinek témája egy harmadik téma (szabad gyökök, gyökös mechanizmusú reakciók, oxidatív stressz, stb.), pl.: „The beta C-C bond scission in alkoxy radicals: thermal unimolecular decomposition of t-butoxy radicals”
Köszönöm a válaszokat, észrevételeket!
válasza:Nálunk a témavezetők általában a laborvezetők (neurobiosz)... kb alig találkoznak a PhD hallgatókkal, csak futva pár tanács. Papírok aláírása, stb... A laborban viszont minden segítséget és eszközt megkapunk. Egyébként gyakran a téma is eltérhet...
Szerintem az a lényeg, hogy legyen egy olyan kutatócsoport, akire támaszkodhatsz. Ezért én jobban pártolom azt, ha már egy ideje a laborban van az illető és aktívan kutat MSc-s /TDK-s diákként, vagy munkatársként.
Személyesen én már 1 éve náluk dolgoztam... de többen úgy jelentkeztek a témára, hogy kb nem tudják mi az.
Legjobb ha jóidőre előre bemész tájékozódni, kikkel fogsz dolgozni, különben szeptemberben jön majd a hidegzuhany, hogy senki nem segít, és csak vonogatják a vállukat.
válasza:Ha meghirdetett egy témát akkor nyilván érdekli és foglalkozni kíván vele. Egy kutató rendszerint több témával is foglalkozik eltérő intenzitással egy nagyobb témakörön, tudományterületen belül.
Egy témavezető akkor jó, ha sikeres kutató és hatékonyan segíti a tanítványait, továbbá nem használja ki őket méltatlanul.
Én egy témavezetőnél a következőket nézném:
1. Termékeny, kreatív-e? Hány publikációja volt az elmúlt 5-10 évben. (MTMT)
2. Nemzetközileg jelentős eredményei vannak-e? Angol nyelvű, referált, impact factoros cikkei vannak-e, mekkora idézettséget kapott azokra? (MTMT, WoS, Scopus)
3. Vannak-e sikeresen védett doktoranduszai? (ODT honlap)
4. Doktoranduszainak vannak-e olyan elsőszerzős cikkei amelyekben Ő társszerzőként szerepel? (MTMT)
5. Sikeresen védett volt doktoranduszai a szakmában vannak-e még? (A védés után 1-2 évvel voltak-e publikációik)
6. Kiegészítő információk: Habilitált-e, vannak-e nemzetközi kapcsolatai, külföldön járt-e, tagja-e folyóiratok szerkesztőbizottságának, felkérték-e nemzetközi könyv szerkesztésére, írt-e már felkérésre review cikket?
válasza:# 2.: A 3. pontod zsákutca, mivel az ODT adatbázisából törlik a legtöbb fokozatot nem szerzett doktorandusz hallgatót! Az ODT statisztika nem sokat mond.
A 4. pont is zsákutca, mivel a doktori iskolák szabályzatai előírják, hogy kell legyen első szerzős cikke bizonyos számban minden PhD hallgatónak, hogy védhessen.
Az 5. pont sem biztos, hogy jó, mert ha a végzettek ipari K/F területre kerülnek, lehet, hogy csak szabadalmakban lesz benne a nevük, mégis sikeresek és szakmailag élen járnak.
1., Én a témavezető személyes jó hírét emelném ki, régen rossz az a témavezető, akiről kellemetlen történetek keringenek az egyetemen.
2., Politizál-e, vállat-e közszereplést (hírújságokban hogy jelenik meg a neve, ha megjelenik)? Ha igen és nem ez a szakmája, az nem jó jel.
3., Mennyi szabadalma van és azok közül van-e amit esetleg alkalmaznak? Hol jegyeztette be a szabadalmait? Ha sok szabadalomban benne van, ami mind Magyarországon lett bejegyezve és magyar nyelvű a leírása, az nem biztos, hogy jó. Főleg nem, ha egyetlen szabadalmát sem használják sehol!
Van-e cége, pl. Kft.? Ha van, akkor a cég hol működik, az egyetemen? Ha az egyetemen, az régen gyanús... Hamar azon kaphatja magát a PhD hallgató, hogy a cégnek „vödrözik” az alagsorban. Mondanom sem kell, hogy a szakterületébe nem illő profilú cég alapból nem jó pont.
4., Vannak-e a honlapján feltüntetett külföldi partnerei (professzorok neves, vagy elismert külföldi egyetemekről)?
5., Általában hány szerzősek a cikkei (sok tucatnyi szerzős cikk is gyanús)? A szerzőtársak csak a saját kutatócsoportjából kerülnek ki, vagy máshonnan is (ez kettős, lehet jó, lehet rossz)? Van-e állandóan felbukkanó, „kakukktojás”, nem a kutatócsoportban dolgozó szerzőtársa (pl. az egyetem innovációs igazgatója, pályázati igazgatója, stb...)? Mondanom sem kell, ahol olyanok kerülnek be cikkekbe, akik a kutatómunkában nem vettek rész, az régen rossz hely.
6., Milyen gyakori kutatócsoportjában az önidézés? Pl. az új cikkeiben milyen gyakran idéz régi, pl. 80-as, 90-es évekbeli saját munkákat? Mondanom sem kell, ahol a pályázatokhoz szükséges, saját tudománymetrikai mutatókat -pl. h index- a kutatócsoport munkatársainak kiadott idézési, hivatkozási utasításokkal tornázzák fel, az nem kicsit gyanús hely.
7., Hány olyan kolléga van a kutatócsoportjába, akik láthatóan valahonnan „oda lettek csapva”?
Pl. idősebb docensek, akik szakterülete merőben eltér a kutatócsoportétól. Azaz az adott professzor mennyire használja ki idősebb kollégáit, stb...
8., Hányan dolgoznak a kutatócsoportban? Mekkora a rotáció? Milyen a csoport szerkezeti felépítése? Pl. ha csak egy prof van és mindenki PhD hallgató (se posztdok, se tudományos munkatárs, se egy adjunktus, vagy docens), az gyanús.
9., Az ODT honlapján, ha kevés végzett PhD hallgatója van, de ehhez képest rengeteg, tanulmányait most elkezdett, az sem jó. Ha a szakma nem indokolja, de csak egyféle nemű PhD hallgatói vannak, az is fura (pl. férfi setén csupa nő, nő esetén csupa férfi).
10., A közvetlen kollégáinak híre milyen, politizálnak-e, van-e aki közszereplő. Pl. van-e olyan docens a közelében aki politizál nyilvánosan stb.?
11.: A kollégái és a saját magánélete látszólag rendezett? Pl. a honlapjukon van feltüntetve család, feleség (és a Facebookon).
Egy italozó, züllő társaságba cseppet sem kellemes élmény belekeveredni.
12.: Ha fent van a közösségi médiumban (Facebook, Twitter), ott miket oszt meg (pl. ha állandóan „elázós” dolgokat, az nagyon gyanús...), normális a profilja? És ugyanez a kollégáira nézve.
13.: Na és hogy néz ki az irodája, pl. van olyan docens, akinek meztelen nős falinaptár van állandóan kirakva, másnak az asztala egy nagy szeméttelep. De a túl steril iroda, fényűzően berendezve, irreális méretű tárgyalóasztallal, is fura lehet.
válasza:A politikához csak annyit, hogy sajnos manapság a tudományban nincs más választásod, muszáj befeküdni a hatalomnak.
Ha nem vagy Fidesz csatlós kormányközeli professzor, akkor elzárulnak a pénzcsapok. Most már 5 éve, hogy jobban belelátok a vezetésbe, intézeteknél... mindkét esetben a témavezetőm egyben igazgató/cégvezető is volt.
Persze ők is pontosan tudták, hogy egy korrupt maffiakormány van hatalmon, és ugyan úgy együtt söröztünk a romkocsmában, és megbeszéltük a dolgokat...(persze én sohasem folyok bele ebbe, pont a paranoia miatt) de felsőbb körökben viszont odaálltak a mézesbödönhöz, ezért a labor/intézet mindig megkapta a legjobb Mrd-os grantekből a szeletet. Másik példa, hogy az egyetemem ellenállt a kormány befolyásának, és ennek hála hirtelen elállt minden pénzcsap, csődközeli állapot állt fenn. Most próbálnak visszajutni a megfelelő körökbe.
Sajnos a tudomány is durván összefonódott a politikával. Mindig is így volt, de 2010 óta különösen.
# 5.: Nekem az egyik főnököm, egyetemi tanár, nagy MSZMP rajongó volt, a másik pedig nagy liberális, Orbán Viktor bilivel a fején volt kirakva nála a falra.
Mindkettő vastagon kapott pályázati pénzeket, mindkettő halmozta a vezetői beosztásait, mindkettő korrupt. Élnek, mint hal a vízben, egyszóval nem igaz, hogy Fidesz kormány alatt Fidesz szimpatizánsnak kell lenni a "sikerhez".
Ami szerintem igaz, az az, hogy benne "kell" lenni abban az "érinthetetlen" és "halhatatlan" körben, ami 89 után ránk maradt és még mindig meghatározza a magyar társadalmat. Ezek az emberek felelősség nélküliek, bajuk nem eshet, akkor sem, ha a legnagyobb hülyeséget követik el. Legrosszabb esetben előléptetik, vagy kitüntetik őket. Van benne mindenféle politikai nézetű ember.
Nem kell izgulni, a mindenkori magyar kormány báb.
válasza:Igen, ebben lehet valami. Ezért sincs igazából kedvem az akadémiai élethez. Volt szerencsém belelátni, hogyan megy a legnagyobb pályázatok beadása és felhasználása. A tudománymenedzsment is egy teljesen külön világ. Mikor odajut az ember, hogy saját csapata legyen, saját labbal, akkor jön rá, hogy tiszta politika az egész - ha nem is a szószoros értelmében. Szerintem PhD után én megyek/maradok iparban, nekem kevésbé van ehhez gyomrom.
Olyan szempontból szerencsém van, hogy a professzor cégében lapátolhatom a vödröt a pincében, akinek a kapcsolatai miatt elég jó grantek jönnek folyamatosan. Igaz 10x nagyobb a stressz, mint egy intézetben, de legalább van rendes fizetés az ösztöndíjjal együtt.
Nem is értem, hogyan gondolják máshol... 140 nettó-val az iparban kereshető bérekkel szemben, elképesztően nehéz megtartani a doktoranduszokat. Nekem egyetlen ismerősöm sem kap kiegészítést, vagy minimálisat. Persze ennek nem a pénzről kell szólnia, nem is mohó az ember. Csak mikor kiderül, hogy a takarítónő többet keres egy PhD ösztöndíjnál (ez igaz, elmondta), akkor azért elszorul az ember torka. Viszont úgy hírlik, idén már jobb pályázati lehetőségek lesznek... Kíváncsian várom.
Végül belevágtál a témába amúgy? Személyesen mondjuk én nem merné jelentkezni így. Valóban túl sok a kockázat, és az igaz, hogy kb 1-1.5 év közvetlen munkakapcsolat során ismeri meg az ember a főnökét és a csapatát... de ehhez ott kell lenni minden nap. Már konkrétan 4 labort megjártam (5-20 főig változóan), szakdolgozóként, külső-belső munkatársként, rövidebb hosszabb ideig... Kemény világ ez, az biztos. Amire rájöttem az lényegében az, hogy a témavezető kvázi alig lesz jelen a munka során. Sokkal, de sokkal lényegesebb a csapata, és az, hogy hogyan tudtok együtt dolgozni. Számomra a témavezető csak iránymutatást adott mindig, sohasem volt igazi, közeli szakmai segítség. Mindig ez "a két hétre előre időpontot kérek a titkárnőjétől egyeztetésre" dolog játszott nálunk. Ellenben a labor és a többi társam rendkívül erős volt minden esetben. Kicsit azért irigylem is a mester-tanítványa műhelyeket, de mint felettébb írtam, a professzorok ma már menedzserek és politikai szférában mozgó nagykutyák. Nem érnek rá már a közvetlen tanítványaikra.
# 7.: Nos, igen, én is láttam olyat, ahol a témavezető a befolyásosságát felhasználva jutott hozzá, már mások által elbukott pályázatokhoz, amiből lement 1-2 év, de még volt benne 2 év pénz... Mondanom sem kell, szakmailag és tudományosan semmi értelme nem volt.
A tudományos segédmunkatársi és a PhD fokozattal rendelkező tudományos munkatársi pozíció is nagyon keveset keres. Ma a PhD utolsó két évében e felett keresnek, ha jól tudom. Viszont voltak idő,, amikor havi 90-et vitt haza egy PhD hallgató.
Igazából egy korrekt, nyolc órás nappali munkahely szerintem jobb.
Nem, van témám, túl idős vagyok, még 2-x évem menne rá, nem bízok a témavezetőben, ugyanúgy csak magamra lennék utalva. 2 év alatt nem lehet összehozni egy teljesen új disszertációt. Ha onnan kikerülök, csak idősebb leszek és megint semmi releváns munkahelyi tapasztalat!
Bizony a témavezetők, ha prof., általában csak a témát adják, viszont nem mindegy, mi a témád és az milyen támogatottságot élvez az adott kutcsopban! Van amiből lehet új eredményeket elérni és van, ami vakvágány. Ha nagyon rád bízzák a téma kijelölését, garantált, hogy vakvágányra futhatsz.
Egyébként én láttam olyan kut csopot külföldön, jó egyetemben, ahol vagy 20-an voltak és bizony a tanszékvezető prof hetente többször bement egy órát konzultálni a téma vezetettjével a PhD szobába!
Magyarországon vannak kis csoportok, max. 5 főig, ahol ez a mester-tanítvány rendszer erősen megvalósul.
Szerintem sem rossz ez.
Szerintem, ahol politizálnak, az már régen rossz.
válasza:Igen, ha valaki tudomány mellett keményen politizál az kerülendő. Viszont itt inkább átvitt értelemben vehetjük, amiről beszéltünk: "ismeri a megfelelő embereket", forrásokat... tudja miként kell jó kollaborációkat kötni a rivális laborokkal, cégekkel... képes "eladni" a tudományt. Olykor még egy vacsora is belefér az editorokkal, ha úgy adódik. Emellett még kegyetlen üzletembernek/menedzsernek is illene lennie. Összességében eléggé ellenszenves kép ez a tudományban.
Szerintem is jól tetted - főleg ha már van témád. Szakmai tapasztalat valóban többet ér. Esetleg cégnél PhD-zni, az úgy megérheti, mert egyből munkatapasztalatnak is számít. Legalábbis én nem sírom vissza az intézeti kiscsoportos állóvizet és "bürokratikus szörnyet", ami grantekkel táplálkozik, lassan emészt, és néha kiköp pár doktori címet :)
Egyébként összeszámoltam, nálunk is ezen a témán kb 20 ember dolgozik.
A professzor + a laborvezető menedzser (ezzel levéve a terhet a főnökről).
1 asszisztens biológus,
3 főállású posztdok/kutató/PhD (3-400 nettóval ami azért sokkal barátibb mint az állami szféra)
2 szoftver-hardver fejlesztő MSc/PhD
1 állatorvos
1 biotech laboráns + 1 asszisztens
6-7 TDK/szakdolgozó diák
Előnye az, hogy egy ilyen nagyobb csapatban sokkal kisebb a felelősség, másfelől meg rengeteg mitinget generál meg szervezésbeli teher keletkezik + nem érzi úgy az ember, hogy ez a saját kis témája, csak épp egy 5-10 éves projectet tologat tyúklépésben. Az elsőszerzős publikáció is sokkal-sokkal nehezebb. Talán osztott, vagy átengedett technikai lesz inkább.
...
Az intézetben viszont az 5 fős csoportban voltam, teljes önállósággal... és bizony ijesztő volt néha, hogy most mit is kéne csinálni. Főleg, hogy senki nem tudott segíteni, mert ehhez a részhez konkrétan nem értett senki.
Mondjuk ha újrakezdhetném biztosan a nagyobbik laborba mennék újra, minden hátrányával és üzletiességével együtt.
# 9.: Bocs, de ez hol van helyileg?
"3 főállású posztdok/kutató/PhD (3-400 nettóval..."
Privátban is érdekel. Nekem a fenti pénznek a fele is elég lenne nettóban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!