Hogy lábaljak ki ebből a kudarcból?

Csak nem orvosira szerettél volna menni?

Engem tavaly Debrecenbe 2 pont híján nem vettek fel, Pécsre meg nem adtam be a jelentkezéseket amit nagyon megbántam már. Ismerős az érzés amit leírsz,viszont én még az utolsó napokban is beleadtam mindent. Elhiszem hogy fáradt vagy és csalódott,de a szóbelikkel nagyon sokat tudsz javítani és rontani! is. Biztos hogy nem lesz elég pontod?

Sajnálom hogy a szüleid nem állnak melletted,nekem így is elég nagy pofon volt úgy is hogy a szüleim abszolút támogattak azzal a feltétellel hogy hasznosan töltöm ezt az évet.

Nekem szeptember volt a mélypont,mikor láttam hogy mindenki megy egyetemre,készülődik én meg itthon kezdem újra a kémiát. Mindenki hajtogatta hogy töltsem hasznosan az időmet,szerintem sikerült is:nekem németből volt nyelvvizsgám,megcsináltam az angolt is,a jogsit,segítettem anyukám munkahelyén és valószínűleg idén már elég lehet a pontom. Ezeket ajánlom neked is,próbálj meg minél többet kihozni az idődből és szerintem nagyon jól teszed hogy októberben is el akarsz menni érettségizni.

Így utólag teljesen túldramatizáltam ez egészet :D igaz hogy nem volt a legszuperebb évem,de öszességében semmit nem fog ez az egy év jelenteni,biztos vagyok benne hogy ha visszanézel akkor te is így fogod majd látni. Na meg persze lesz időd magadra,hobbidra,barátaidra és kipihened magad egyetem előtt, nem kell száműzetésként tekinteni erre az évre.

Szerintem még ezt a pár napot bírd ki,utánna pihend ki magad és kezdj neki a tanulásnak. Szerintem a legnagyobb hiba ha otthon ülsz és csak sajnáltatod magad. Vannak ismerőseim az évfolyamból akikkel hasonló cipőben jártam és sajnos vannak akiknek másodjára sem fog összejönni, ők voltak azok ez emberek akik csak sírtak hogy így nincs kedvük tanulni,úgy nincs kedvük tanulni, milyen rossz itthon stb. És persze,valahol egyet éretettem velük hogy rossz volt újrakezdeni de az nem megoldás ha csak sírunk és várjuk hogy az ölünkbe essen a jó eredmény.

Véleményem szerint megéri küzdeni az álmainkért és nem szabad az első pofonnál feladni,kitartónak kell lenni. Remélem hasznosan fog telni a következő éved,és mostmár látod hogy nem vagy egyedül. :)

Nem pont ugyanaz, de... engem elsőre felvettek orvosira. Maga az egyetem nem ment. Nem bírtam a nyomást, és az állandó megalázást. 3 évem ment el. Több millió forint. Szóval mikor elmondtam, hogy otthagyom, az én szüleim is totálisan kiakadtak, félig-meddig jogosan. (Bár ők hajtottak ebbe az irányba..) Egész nyaram tönkrement, és a mai napig képesek a fejemhez vágni a dolgot.

Idén én is újraérettségiztem. Bioszból ősszel, kémiából tavasszal.

A lényeg, hogy ha tényleg orvos szeretnél lenni, akkor ne add fel! Mindenképp bontsd ketté, és egyszerre csak az egyiket tanuld, úgy sokkal könnyebb. Kémia, szerintem ősszel nehezebb.

Azt, hogy hány évesen fogsz bekerülni, senki se fogja nézni. Legalább lesz időd eldönteni, hogy tényleg ezt akarod-e.