Depressziós vagyok! Hogyan lábaljak ki?

Elmesélem az én történetemet

Idén nyáron a Balatonra mentünk nyaralni.(2018.augusztus) Nyaraláson lettem depressziós, ami mái napig húzódik.

A depresszió oka, a kényszergondolatok, amik megkeserítették a mindennapjaimat. Több hónapig nem tudtam hogy mi zajlik bennem. 2 vagy 3 hónap múlva jöttem rá, hogy bizony kényszergondolataim vannak. És attól vagyok depressziós. Amiután tudtam hogy mi van velem, nem fogalkoztam vele, és egyre jobban el is múlt. Csak hogy a rosszkedv, levertség még mindig rajtam maradt.

-állandó rosszkedv

-nem tudok már semminek sem örülni

-alvászavaraim vannak

-nem tudok koncentrálni sem

Már nyár óta.

És most megint teljesen beteg vagyok egy plátói szerelem miatt, nem tudok nem rá gondolni. A kényszergondolatok miatt. (Nem akarok rá gondolni, mégis csak rá gondolok. A saját agyam ellenem van...)

Itt a karácsony, mindenki örül, mindenki vidám, karácsonyi hangulat, ááá

Én meg csak ülök a szobámba, és csak telefonozok. Sírhatnékom van. És néha még okom sincsen rá.

Pszihológushoz megyek januárban.

Tudom, hogy összeszedetlen voltam, de kétségbe vagyok esve...

Hogyan küzdjem le vagy enyhítsem a depressziót?

Egy reményvesztett, kétségbeesett lány.