Japán nyelv. Kezdő vagyok. Valaki kielemezné nekem az "inakunarimasu" kifejezést? Próbáltam, de belegabalyodtam...
Mindjárt linkelem a képernyőfotót egy kézzel, kanákkal írt szövegből. (Kisgyermek írása imitálva, ezért nincs kanji benne.)
A magyar fordítás szerint a mondat jelentése:
"ha szemetelsz, a rákok elmennek."
A mondat utolsó sora érdekel.
Nos, mivel kezdő vagyok, először az elejéről azt gondoltam, netán az IRU létige kézpéséről lehet szó, de beletört a bivcskám, na meg belegondoltam, hogy a forítás talán nem esik messze a szó szerintitől, ezért hamarosan az
IKU (menni)
igére kezdtem gyanakodni.
De nem értem, pl a narimasz-szal hogyan jön össze? A NARU (válni valamivé) igével van összevonva?
Az eleje meg az
"IKU+NAI" lehet, képezve?
Amit nem bírok sehová se rakni, hogy egyfelől ugye van a szabályos mellékneveknél a KUTE kötőmód. Az itt nem szeretel. KUNAI esetleg lehetne, de akkor meg NEM "narimasu" a vége, hanem a KUNAI melléknévtagadás + imasu volna?
Avagy az IKU ige van tagadva? De az nem IKINAI volna, köznapi ragozásban? És ha köznapi, akkor miért MASU a legvége?
Vagy INAI az eleje, és szó szerinti fordításban a vége az lenne, hogy
"nem valósul meg az ittlétük (a rákoknak)"? Tehát mégis IRU ige tagadása volna, hogy INAI, plusz melléknévragozással INAKU?
Össze vagyok zavarodva, mi a nyelvtana...
KÉPERNYŐFOTÓ:
válasza:iru (létezik, van) tagadó formája az inai (nincs). Ehhez teszi hozzá a naru (válik valamivé) igét.
inai (nincs) → inaku naru (eltûnik)
Vagyis a rákok eltûnnek.
Általában melléknévvel szokták használni a naru-t.
shiroi (fehér) → shiroku naru (fehér lesz, kifehéredik)
Köszi! :) Amit nem egészen értek még, mikor járul KU és mikor I, a szabályos melléknévhez?
Pl:
kék asztal: aoi tsukue.
De miért nem aoku tsukue?
Netán a "KU" az ige elé kell, az "I" meg a főnév elé?
Vagy pl miért shiroku naru, a kifehéredés, és miért nem, mondjuk
shiroi naru?
Azaz, további kérdésem az volna, mely esetben kell "I" és mely esetben "KU", a szabályos melléknév képzésekor?
Ami még érdekelne, a NAKATTA, amellyel főneveket is, álmellékneveket is és szabályos mellékneveket is tagadunk múlt időben, ez a
NAI -nak a múlt ideje, vagy másé?
Tehát miből keletkezik a NAKATTA?
És, jól érzékelem vajon, hogy a NAI szót úgy kell kezelni, képezni, ragozni, mintha szabályos melléknév volna? Van kivételes, rendhagyó kontextus esetleg? Egyébként azért is fura nekem, hogy eddig szabályos melléknévi képzéséről olvastam, mivel a NAI ugyebár az ARU létigéből van. Ha tagadjuk az ARU igét, máris szabályos melléknévvé válik?
válasza:A főnév előtti mellékneved jelző (kék asztal), az ige előtti már határozó (kékké válik), ezért máshogy kell ragozni őket. Japánul úgy csinálsz határozót a melléknévből, az I-t lecseréled KU-ra.
Álmelléknévnél jelzőként Na (kirei na heya) van a végén, határozóként Ni (kirei ni naru).
A Nai egy szabályos melléknév, nem az Aru igéből származik, csak úgy sikerült, hogy ez a tagadása. Ha megnézed, a kanjit, az is más.
Rendhagyó kontextusból a ~Sou (látszik, tűnik valamilyennek) jut eszembe, de még nekem sem sikerült kibogoznom, hogy mikor Nasasou és mikor Nasou, úgy emlékszem, hogy olyan forrást találtam, hogy vitatott.
Köszi szépen! :) Esetleg a nakatta vonatkozású kérdésemre is kaphatok választ? :) Miből keletkezett?
Ha már említetted a SOU-t, evvel még nem foglakoztam, de egyébként a
sakurasou
azt jelenti, japán cseresznye szerű?
És miben tér el a SOU használata a MITAI -tól. Gyakran hallani animében: "obaa-chan mitai", azaz "hát te tisztára, mint a nagymamák, úgy viselkedsz, olyasmi vagy most".
válasza:A NAI melléknév, leveszed az I-t és KATTA kerül a végére, az összes többi melléknevet is így lehet múlt időbe tenni. AOKATTA stb.
Nem, a cseresznyeszerű nem működik a SOU-val, főnevekhez nem teheted hozzá. A SOU olyan, hogy ránézel, és van egy benyomásod, hogy milyen lehet. Omoshirosou - érdekesnek tűnik, Oishisou - finomnak tűnik, Ochisou - úgy néz ki, mint ami mindjárt leesik.
Ha ránézel a cseresznyevirágra, akkor tudod, hogy az egy cseresznyevirág, ezzel nem működik.
A MITAI-nál csak úgy néz ki, de nem az. Többször láttam már összehasonlítva a RASHII-val, aminél nem csak úgy néz ki, hanem az is, olyan is, tipikus. On'na mitai - mondhatod egy srácra, aki lányos (csak meg fog sértődni), Otoko rashii - ha a srác férfias. (Note: ebben a használatban csak főnevekkel működik.)
(Szintén érdemes megemlíteni, hogy van egy másik SOU más ragozással, illetve egy másik RASHII és MITAI, amikor hallomásról van szó, hogy ezt vagy azt hallottad, és ebben a sorrendben vagy biztos a forrásban. Ha SOU, akkor szinte tuti, hogy így is van (pl. az időjárás-jelentésben bemondták, hogy esni fog), ha MITAI, akkor kevésbé biztos, csak valaki azt mondta.)
Ame ga furisou. - felnézel az égre, felhős, borult, szerinted esni fog ránézésre
Ame ga furusou. - (az időjárás-előrjelzés szerint) esni fog
Kicsit bonyis a sok hasonló szerkezet, amiket sokféleképpen lehet használni.
Igen, igen, meg kell szokni a változatokat. :) Meg, hogy mely kontextusban mit és hogyan. Jól magyarázol, nagyon szépen köszönöm! Ezeket most már sokkal jobban értem, szerintem.
Természetesen japán nyelvtan könyveket is skubizni szoktam olykor, csak ugye nem mindig értem elég jól. Ezért kérdeztem rá itt ezekre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!