Mi a főnév és a névmás között a különbség?

Kicsit árnyaljuk!

Ez két külön szófaj!

A névmás a főnevek, melléknevek, számnevek helyettesítésére szolgál.

Összesen 9 típusa van; ebből 4 csak főnevet, a maradék öt melléknevet, számnevet is tud helyettesíteni.

A helyzet az, hogy a főnév elnevezéssel nincs semmi baj, de a nyelvészek névmásnak neveztek el olyan szavakat, amik a gyerek és az anya közötti kommunikáció alapszavai.

Ezeket a szavakat akkor használjuk, ha a beszélő és a hallgató ugyanabban az érzékelési térben van.

Képzeld el, hogy a gyermek az anya karján van és az anya mutogat.

Én vagyok az anyád.

Te vagy az én kis tündérbogaram.

Ő az apád.

Ő pedig a bátyád .

Erre van a binci.

Arra van az erkély .

Ők a szomszédban lakó kislányok.

Satöbbi-satöbbi.

Tehát ezeket akkor használjuk, ha mind a beszélő, mind a hallgató látja, hallja-tapintja azt amiről beszél a beszélő.

A névmás elnevezés különösen helytelen és félrevezető.

Igazából szerintem egy tudománytalan marháskodás eredménye.

Azért különösen félrevezető, mert a MÁS szó a magyar nyelvben olyan dolgokra utal, amik nem az eredetiek.

Például: másmilyen-másnap másolat.

Márpedig ezek a " névmások " a gyerekneveléskor használt alapszavak.

Később is alapszavak maradnak.

Az írásos kommunikációban is ott vannak mindenütt.

Tehát : A nyelvészek egy része nagyon hülye.

Mindig nézz a nyelvészeti elnevezések mögé.

Te magad nézd meg, hogy valóban mi van ezek mögött a nyelvészeti szavak mögött.

HA érdekel a nyelvtan, szívesen beszélek róla.

Érdekes a Lojban nyelv névmásfogalma, ez a mesterséges, matematikusok által kifejlesztett nyelv eléggé kisarkított több dolgot is. Néha afféle inspirácio gyanánt, kontrasztként mulatságos és talán hasznos is.

Nagyjából azthiszem úgy néz ki, hogy a személyes névmások a kommunikációs csatorna kontextusát képesek ,,behivatkozni'' (küldő és címzett), a mutató névmások a rámutatás lehetőségét, de a Lojbanban még több a szöveghelybeli előre- és visszahivatkozásokat végző névmás, ezek afféle ugráló pointerek ott.

Egy kérdés merült fel bennem.

Ki pontozott le ennyire , és miért ?

Természetesen joga volt hozzá, de engem érdekelne a válasza .

Én fölpontoztalak, nem le, bár a nyelvészek munkájával semmi gondom, de az anya-gyerek hasonlat szerintem egy konkrét szempontra valóban jól rámutat.

A nyelv egy világban, közegben működik, és már maga a kommunikáció is ad egy bizonyos kontextust. A nyelv nem egyszerűen csak tárgyak jegyzékének megnevezéseivel dolgozik, hanem egyúttal egy elég dinamikus közegben kell működnie. A küldő és a címzett személye miden egyes üzenetváltásnál váltakozik, időnként más személyek is belekerülnek a kommuikációba, a környező fizikai világra rámutatni is lehet, és egy idő múlva a már addig hangzott szöveg is képes korpuszként viselkedni, vagyis visszafélé hivatkozhatóvá válni. (Írott szöeg esetén még akár előreutalás is lehetséges).

Tulajdonképp legáltalánosabban véve ezek a krülmények teszik érthetővé a névmások iránti igényt. Az az érdekes, hogy még a statikus tudománynak tűnő matematika is elkülönít bizonyos dinamikusabb eszközöket, ezért van az, hogy még a matematika sem csak szótárszerű megnevezésekből él, ott is vannak változók, hatókörök, kötések. Ezeket eléggé önelemző módon képes kutatni néhány matematikai át, pl. a modern nmatematikai logika, lambda kalkulus, kombinátorlogika, kategóriaelmélet.

Voltak egyébként azthiszem olyan kísérletek, hogy hogyan hogyan képes egy természetes nyelv spontán módon létrejönni valamiféle lények között (akár virtuális vagy valódi robotok között). Valamilyen szimulációban sikerült is értékes eredményekre jutni.

Itt most a felvetett nyelvtani témától szeretnék eltérni.

Ezt azért teszem, mert szeretek okoskodni.

A jelenlegi helyzet az, hogy valakik elterjesztettek egy csomó hamis elképzelést a MATEMATIKÁVAL és a LOGIKÁVAL kapcsolatban.

Össze akarják a két fogalmat mosni.

Ezek a hamis elképzelések jelennek meg itt is a gyakorin is.

A matematika és a logika is görög eredetű szavak.

Két különböző, probléma megoldásra használt gondolkodásmódot jelölnek.

A magyar megfelelőik sokkal jobban mutatják, hogy mire lehet ezeket használni.

A MATEMATIKÁt magyarul MENNYISÉGTANNAK nevezik

És csak a mennyiségekkel foglalkozik.

Semmi mással.

A LOGIKA magyar megfelelője az OKFEJTÉS.

Azzal foglalkozik, hogy egy helyzetnek mi az oka.

Vagy azzal hogy egy helyzet mit fog okozni ?

Az okok megfejtése sokkal összetettebb feladat annál, hogy valami matematikával megoldható lenne.

Mondok egy példát:

Macskakakát találtok az irodátok egyik sarkában.

Ez nektek nem tetszik és ki szeretnétek deríteni, hogy került oda.

Azért hogy később ne találjatok az irodátokban macskakakát.

A kérdés :

BEjött egy macska és odaszart ?

Hogy jutott be?

Mikor jutott be ?

Vagy valamelyik kollégátok tréfált meg benneteket így?

Vagy valamelyik rosszakarótoknak van ide kulcsa és így akar benneteket bosszantani?

Ez az egyszerű példa is mutatja, hogy az élet túl bonyolult tevékenység ahhoz, hogy mennyiségtannal meg lehessen oldani.

Szerintem ez van.

Tudtok jobbat ?

Hát nem tudom, hogy a 9-s gondolkodásán tudnék-e segíteni?

Talán egy a tudás különböző szintjeirő mondanék pár szót.

A TUDÁS az egyenlő a megfigyelő képességgel és azzal a képességgel, hogy KIÉRTÉKELJÜK a megfigyelt adatokat.

Ha valamit megfigyelsz, akkor a legmagasabb szint az, hogy TUDOD, hogy mi az amit megfigyeltél.

Az alatta lévő szint az amikor TUDOD HOGY NEM TUDOD mi az amit megfigyeltél.

És alatta van az is amikor nem mered beismerni , hogy NEM TUDOD mi az amit megfigyelsz.

Nagyon jó állapotban van az az ember, aki be meri ismerni mások előtt is, hogy valamit nem tud.