A spanyol nyelvben mik a legfontosabb kiejtési szabályok?

g-t e és i előtt h-nak kell mondani

j írva kimondva mindig h

a h írva beszédben néma

c e és i előtt sz, bármi egyéb előtt k

ll az j (de pl Argentínában zs)

az y-t is azért láttad többféleképpen, mert néhány délamerikai országban máshogy ejtik pl zs-vel

ü betű van, de ritka

most más nem jutott eszembe, de ha kérdésed van konkrét dologban írd meg és válaszolok :)

1. Nem, nincs ü betű a spanyolban.

A spanyol ABC: a(a), b(be), c(ce), ch(che), d(de), e(e), f(efe), g(ge), h(hache), i(i), j(joha), k(ka), l(ele), ll(elle), m(eme), n(ene), ñ(eñe), o(o), p(pe), q(ku), r(ere), s(ese), t(te), u(u), v(uve), w(doble uve), x(equis), y(i griega).

Egyetlen esetben ÍRNAK a spanyolok ü betűt, de a kiejtésben nem használják hiszen nem is ismerik ezt a hangot. Ha például a gólyáról vagy a pinvinről beszélünk, azt ugye a spanyolok így írják: cigüeña / pigüeña --> ezeket úgy kell ejteni, hogy szigvennyá / pigvennyá.

Az y ejtése is különböző. Van Dél-amerikai (azon belül is különböző) és spanyolországi spanyol. Minden helyen kicsit más a kiejtés. Ez olyan mint a német nyelv. A burgenlandi osztrákok meg sem értik amit Hamburgban beszélnek, hiába egy az anyanyelvük. Sőt, még a Müncheniek sem értik meg pl. a Berlinieket. Teljesen más a beszédstílusuk, a kiejtésük, a szóhasználatuk. Ugyanígy van ez a spanyol nyelvvel.

Pár kiejtési szabály:

A spanyolban található magánhangzók (a, e, i, o, u) ejtése rövidebb, mint a magyarban, amúgy lényegében megegyezik.

Az ékezetes magánhangzók (á, é, í, ó, ú) ugyanúgy ejtendőek - az ékezet csak a hangsúlyt jelöli.

MÁSSALHANGZÓK:

A magyarhoz hasonlóan ejtik: f, l, m, n, p, t.

b,v Egyformán ejtik: mondat elején illetve n és m után úgy, mint magyarban a b-t (Vamos a la playa; tranvía; rumbo); máshol nagyon lágy v-nek (saber, obrero).

c Általában k-nak kell ejteni. Kivétel: ha e vagy i előtt található (cigarro, Barcelona). Ilyenkor a spanyolországi spanyol­ban pösze, a latin-amerikai spanyol­ban jellemzően normál sz-nek ejtik.

ch Kiejtése egyszerűen cs (mucho, chocolate)

d A magyarhoz hasonló, de általában lágyabb - különösen magánhangzók között (rodilla, boda) vagy szó végén (usted).

g A magyar ejtéshez hasonló, kivéve e és i előtt: ekkor kemény h-nak ejtik (coger, girasol). Az írott -gue-, -gui- betűkombináció ejtése -ge- illetve -gi- (Miguel, guitarra); a -güe-, -güi- kombináció pedig kb. -gve- és -gvi- (cigüeña, pingüino).

h Néma, nem ejtik (hamaca, rehén)

j Keményen ejtett h (mujer, jefe).

ll Elvileg lj-nek ejtik, de sok helyen - és egyre elterjedtebben - sima j-nek (lluvia, toalla).

ñ Mint a magyar ny (sueño, daño).

q Lényegében csak -que-, -qui- kombinációban található: ejtése -ke-, -ki- (buque, máquina).

r,rr A kettős r mindig, a szimpla r pedig szó elején, valamint n, l és s után (Enrique, alrededor) erősen pergetett. Máshol ejtése ugyanaz, mint magyarban (duro).

s Nagyjából a magyar sz-hez hasonlóan ejtik (mesa).

x Magánhangzó előtt ugyanúgy ejtik, mint magyarban (éxito); mássalhangzó előtt az sz-hez van közelebb (texto).

y Ha önmagában áll (így a jelentése: és), i-nek ejtik, egyébként j-nek (rayo).

z A spanyolországi spanyol­ban gyakran pösze, a latin-amerikai spanyol­ban jellemzően normál sz-nek ejtik (pereza, zapato).

A spanyolban nincs c, s és z hang.

Nos, és a fentebbi nyelvi sajátosságokról, amikről beszéltem, íme néhány konkrétabb említenivaló:

A fenti kiejtési szabályok általánosságban működnek, ugyanakkor egy olyan nyelv, amit két kontinens kéttucat országában több mint háromszáz­millióan beszélnek, számos sajátos nyelvjárást és ahhoz kapcsolódó egyedibb kiejtési változatokat is produkál.

Remélem tudtam segíteni :)

Felpontozást várhatok?:)