Az angol nyelvbe van konkrét Magánhangzó és Mássalhangzók?

Ez az angol ABC:

a [ei], b [biː], c [siː], d [diː], e [iː], ef(f),

g [dzsiː], h [eits], i [ai], j [dzsei], k [kei], l [el], m [em], n [en], o [ou], p [piː], q [kjuː], r [ar],

s [es], t [tiː], u [juː], v [viː], w [dabl juː],

x [eks], w [wai], zed [zed]

A magánhangzók:

a [ei]

e [iː]

i [ai]

o [ou]

u [juː]

Mássalhangzók (consonants):

b [biː]

c [siː]

d [diː]

f (ef)

g [dzsiː]

h [eits]

j [dzsei]

k [kei]

l [el]

m [em]

n [en]

p [piː]

q [kjuː]

r [ar],

s [es]

t [tiː]

v [viː]

w [dabljuː]

x [eks]

w [wai]

zed [zed]

És ott vannka még félmagánhangzók is.

De azokról majd máskor.

a, e, i, o, u -ezek a magánhangzók, de ez csak az írásra igaz. Kiejtésben sokkal többféle változatuk van. Ha azt vesszük, pl. az "i" alapból négyféleképpen ejthető, aszerint, hogy milyen betűk állnak utána. Az "e" pedig valamikor magánhangzó, valamikor ki sem ejtjük.

Az írás alapján pl. az R-t is lehetne néha magánhangzónak nevezni talán, mert ha egy I után áll, akkor más lesz a kiejtése, az IR együtt fog alkotni egy újabb magánhangzót. Ezért is mondom, az íráskép félrevezető. A fonetikai jeleket nézve minimum 20 magánhangzó van az angolban, és azoknak is van kb. 4 csoportja (pl. rövid, hosszú, kettőshangzó, hármashangzó, félmagánhangzó)

A mássalhangzókat sem lehet az íráskép alapján leírni, mert pl. a K-t vagy a H-t valamikor nem is ejtjük ki (pl. know, hour, what), a W pedig gyakorlatilag magánhangzóként ejtendő, mind a we, mint a how szóban.

A legjobb, ha megnézel egy angol nyelvkönyvet, ami az elején bemutatja a fonetikai átírás jeleit, itt külön vannak csoportosítva a magánhangzók és mássalhangzók. Leírnám ezeket itt, csak olyan jeleket nem tudok itt írni.