Lehet hülyeséget kérdezek de a németben a főnév névelője mikor változik meg a tárgyeseten kívül? (tudom hogy a részesnél meg a birtokosnál is), de egyébként mi dönti azt el?

Ja, hogy milyen esetet "vonz" adott ige?

A három nemnek külön van ragozása (a határozott névelőnek is)-

Hímnemben Egyes szám Alanyeset der

Tárgy e. den

Birt.eset des

Részes e. dem

Nőnemben Egyes sz. Alany e. die

Tárgye. die

Birt.e. der

Részese. der

Semleges nem Egyes sz. Alany e. das

Tárgy e. das

Birt. e. des

Részese. dem

Látható, hogy a semleges nemű névelő és a hímnemű névelő ragozása (birt. és részes esetnben) ugyanaz.

A "zum Hotel"-ben a "zum" az egy összevont alak.

Vagyis a "zu dem"-nek az összevonása-

A "zu" Részes esetet vonz, ezért van -m a végén (mert a Hotel ugye semleges nemű főnév, ezér "das" névelője van, és a "das" névelő Részes e-ben "dem"9

A "zu" az egy elöljárószó (Präposition).

Az elöljárószók meghatározott esetekkel állnak.

vagyis állhatnak - tárgyesettel (Akkusativ)

- részes esettel (Dativ)

- birtokos esettel (Genitiv).

Nem mindig lehet "összevonni" az elöljárószót a névelővel. Pl. "Wir fahren in die Berge" Kirándulunk a hegyekbe. Itt nem lehet úgy mondani a mondatot,

hogy "Wir fahren ins Berge", mert a "Berge" névelője "die" (mivel többes számba van) és ott nem lehet. Tehát a nőnemű főneveknél nem lehet. Csak a semleges neműeknél. Pl. Ich gehe ins Theater

(Színházba megyek) A s Theater semlegesnemű, vagyis ott lehet.

Hát egyrészt ahol a magyarban van tárgyeset, pl. menni valahova (az ugye Tárgyeset) az a németben is tárgyeset.

Már olyan értelemben, hogy "bemenni valahova". A -ba,-be a magyarban is tárgyeset. A -ban,-ben viszont már részes eset. Ő az épületben van. Er ist im Gebäude. A "das Gebäude" semlegesnemű ezért össze lehet vonni a prepozíciót meg a névelőt, azaz az "in dem Gebäude"-ból

lesz "im Gebäude"- Ja, jut eszembe, mégis van olyan elöljáró, amit nőnemű főnévvel lehet összevonni: a

"zu" (-hoz,-hez,-höz) Pl. "Wir gehen zur Apotheke" (Megyünk a patikába) A "die Apotheke" nőnemű és mondhatod úgy, hogy "Wir gehen zu der Apotheke"/"Wir gehen zur Apotheke" (Utóbbit inkább szóban szokták használni)

Hát ugye különbség van magyarban is a között, hogy pl. "alatt" vagy "alá". Tehát ezeket meg kell tanulni, hogy melyik milyen esettel szokott állni.

Az "alatt" = unter + Részeseset.

Az "alá" = unter + Tárgyeset.

A "mellett", "mellé", "előtt" és "elé" "mögött",

"mögé"-vel ugyanez a helyzet. Tehát a "mellett" (neben) az Részes esetet vonz. De a "mellé" az tárgyesetet.-