Csak engem zavar, hogy a nyelvtanárok borzasztó magyar akcentussal tanítják a nyelveket, így a tanulók is ezt tanulják meg? Vagy fontosabb a nyelv (tan) megtanulása és nem gáz, ha erős akcentussal beszélsz?

Ha ez probléma, akkor menj, és tanulj anyanyelviektől. Nyilván egy magyar embernek lesz akcentusa, van, akinek jobban, van, akinek kevésbé, de aki nem élt kint huzamosabb ideig, vagy tanulta meg a nyelvet nagyon fiatalon, annak erős akcentusa lesz.

Egyébként én sokat beszélgettem nyelvtanárokkal, és a probléma alapvetően az, hogy sokkal nagyobb hangsúly van a tanárok oktatásánál azon, hogy a pedagógia részt elsajátítsák, és konkrétan a nyelv szinten tartása, fejlesztése egyedül rájuk hárul, ami egyetem elvégzése mellett nem mindig olyan egyszerű.

Persze más kérdés, hogy ugyanúgy, ahogyan minden más tárgy esetében, az idegen nyelveknél is vannak a szakmára alkalmatlan tanárok.

"szerintem az igényes nyelvtudás egyik alapköve az erre való törekvés"

- Na, ez az, ami egy elterjedt nézet (felmérések által igazoltan), de indokolatlan. Ugyan miért pont a szép kiejtés lenne a legfontosabb? Sokkal nehezebb elsajátítani a helyes mondatszereksztést és természetesen folyékony beszédet, mint a helyes kiejtést.

Ez most nem szigorúan akcentushoz kapcsolódik, de nekem az a személyes tapasztalatom, hogy a tanárokat nem érdekli túlzottan a magyar nyelvben nem megtalálható hangok kiejtése. Van olyan, akit csak az nem érdekel, hogy a tanuló tudja őket, de van olyan is, aki nem is tudja megközelítően sem pontosan ejteni őket. Gondolok itt ezekre a hangokra:

æ, ɒ, θ, ð, w

A többi hang az még csak-csak elmegy, mert azok közelebb állnak a magyar hangokhoz, vagy teljesen megegyeznek velük.

A mondathangsúlyozásra, összetett szavak hangsúlyozására sem figyelnek mindig, pedig magasabb szinteken már illik legalább minimális hangsúlyt fektetni rá.

Valamint itt van még az előbbi témához elég közel álló hangsúlyozás kérdése (elsődleges és másodlagos hangsúly ugyebár, egy szóra vonatkoztatva). Pedig az anyanyelviek sokszor pont ez alapján tudnak beazonosítani egy mondatot gyorsabb beszéd esetén.

A tanulók megtanulják rosszul, aztán ezt sokkal nehezebb lesz nekik korrigálni később (ha van ilyen szándékuk).

Talán kiderült, hogy én angolról beszélek, de nem hinném, hogy más nyelvnél ne lenne ilyen probléma.

Én lehet, hogy rossz tanárokat fogtam ki, még az is lehet. Ez esetben viszont kevés igazán jó tanár van.

Szerintem csak azt zavarhatja ez, aki a saját munkáját 110%-osan és hibátlanul végzi el...

Amúgy meg örülnék, ha úgy beszélnék angolul, mint egy nyelvtanár, és biz' Isten, nem zavarna az akcentusom...

Meg persze el lehet menni méregdrágán külföldre, anyanyelvi környezetbe, aztán lehet szembesülni vele, hogy

ha semmit nem értünk, nem is fogjuk megtanulni azt a nyelvet (felnőttként).

"Senki sem tapasztalta rajtam kívül azt, hogy a listening-teszteken nevelt fülével bekapcsolja a BBC-t és kb. a negyedét sem képes elkapni, amiről szó van?"

- Ezt most nem is értem: a hallgatásos feladatokban anyanyelviek beszélnek, csak legfeljebb tagoltabban, de csak az elavultabb nyelvkönyvcsaládoknál (pl. a Natural English-nél szinte autentikus anyagok vannak a hallgatásos feladatokban).

A hallás utáni szövegértés persze kis részben a tanár beszéde által is fejlődik. De próbálj természetes folyamatossággal beszélni állandóan egy csoporthoz: a gyengébbek nem fogják mindig megérteni. Én tudom, mert van tanári tapasztalatom. A természetes beszéd megértését aligha lehet elsajátítani tantermi körülmények közt (ahogy a beszédet sem), már csak azért sem, mert anyanyelvi és anyanyelvi között óriási különbségek lehetnek (lásd: sok angol hallgató nem igazán érti Bob Marley dalait). Ehhez ki kell menni a valóságba.