Valaki ellenőrizné nekem a fordításomat? (orvosi szöveg)

Csírasejtes heretumor

Férfiak körében a leggyakoribb rosszindulatú heredaganat a csírasejtes tumor. A kezelésben

jelentős előrelépés történt annak köszönhetően, hogy a daganat reagál a platinavegyületet

tartalmazó kemoterápiára, így a kezelt betegek több mint 95%-ánál gyógyulás várható.

Epidemiológiai jelegzetességeit tekintve a here csírasejtes tumora egyedüláló a körülhatárolt

tumorok közöt. Előfordulása a 25–35 éves férfiak körében a legmagasabb, bár földrajzi és

etnikai szempontból jelentős eltérések figyelhetők meg. Leggyakrabban fehér bőrű férfiak

körében, Észak-Európában fordul elő.

Ezek a tényezők arra utalnak, hogy a here csírasejtes daganatainak kialakulásában a genetikai

és a környezeti tényezők is lényegesek. A tumor keletkezésének életkori megoszlása azt jelzi,

hogy a folyamatot valamilyen prenatalis esemény indítja el, és maga a daganat a serdülőkortól

fejlődik. A XX. század folyamán a here csírasejtes tumorának előfordulási gyakorisága

egyenletesen nőt, ötévenként 15-20%-os növekedést mutatot. Az incidencia növekedése

valószínűleg endogén vagy környezeti ösztrogén vegyületeknek tulajdonítható, amelyek az

embrionális herére hatnak és növelik a hererák kockázatát. Ezek a vegyületek okozhatják az

ugyanezen időszakban észlelt spermiumszám-csökkenést és a herék leszálási zavarának

gyakoribbá válását is. Ez a feltételezés azonban még bizonyításra vár, hiszen más, például

életvitelbeli változások is közrejátszhatnak a kialakulásában.

Bár hererák esetén a pozitív családi anamnézis előfordulása csekély (2%), a hererákos férfiak

testvéreinél 6–10-szeres a betegség előfordulási valószínűsége. A legutóbbi vizsgálatok

szerint az Xq27 kromoszóma mutációja felelős a familiáris kockázatért, különösen, ha az

érintet férfiak közül egynek vagy többnek kétoldali hererákja van. Más kockázati tényezőkre

is felhívták a figyelmet: a leglényegesebb a here leszálási zavara, de a csecsemőkori sérvet

iletve a kis születési testömeget is kapcsolatba hozták a hererákkal.

Germ Cell Tumour of the Testicle

Among men, the most common malignant testicle tumour is the germ cell tumour. A big improvement of the treatment was achieved due to the fact that this kind of tumour is reactive to that special kind of chemoteraphy which contains platinum compounds tehrefore more than 95% of the treated people are expected to recover from the disease.

Among the circumscribed tumours, the germ cell tumour is unique in the aspect of its epidemiological characteristics. Its occurrance is the highest among men between the age of 25-35, though geographical and etnical factors are highly responsible for major differences. It is mostly registrated in caucasian men in North-Europe.

These factors show that the pathomechanism of the germ cell tumour of the testicle is significantly influenced by genetical and environmental factors. The age distribution of the aforementioned pathomechanism shows that the process is induced by some prenatal action, furthermore the tumour itself grows constantly from the puberty. During the 20th century, the occurrence frequency of the previously mentioned tumour was steadily rising, showing a 15-20% growth in every 5 years. The increasing frequency of the disease is probably caused by endogenetic or environmental estrogen compounds which affect to the embryonal testicle and extand the chances of the start of the pathomechanism of the testicular cancer. These compounds could be responsible for the decreasing number of sperm cells and for the increasing number of problems during the descent of the testicles as well, during the fetal development. However, these previously mentioned hypothesis are waiting to get proved, since different factors, e.g. changes in the life style, could affect in the pathomechanism.

Though in the case of testicular cancer the occurrence of positive familial history is low, in the case of the brothers of the people who are suffering from testicular cancer, the occurrence of the tumour is 6-10 times higher. According to the latest studies, the familial risk is caused by the mutation of the Xq27 chromosome, especially if one or more of the affected man have bilateral testicular cancer. Other risks were pointed out as well: the most important ones are the problems during the descent of the testicles, but hernia during the infancy or low birthweight were also connected to testicular cancer.