Szerintetek taníthatok angolt így gyerekeknek, illetve lenne rá kereslet?

Nem akarok semmi rosszat mondani a diplomás tanárokra, mert az én családomban is vannak tanárok, és biztosan vannak köztük sokan jók, de az én tapasztalatom az iskolai nyelvtanulásról nagyon rossz. Gimnáziumban, emelt óraszámú angol csoportban olyan hibás mondatokat és nem létező kifejezéseket hallottam a tanáromtól, hogy sokszor azt sem tudtam sírjak vagy nevessek. Oké, hogy megszerezte a diplomáját, biztosan jobban is ért a tanítás részéhez, mint én, a képzetlen diák, de hogy anyanyelvi angol környezetben nem sokat mozgott, az is biztos. Én pedig mindig is úgy éreztem, hogy a nyelv elsajátításához nem (csak) az kell, hogy bemagoljam a nyelvtani szabályokat, és a szódolgozat előtti szünetben leírjam a padomra azt az 50 szót, amit még ha be is magoltam volna, akkor sem tudnám rendes élethelyzetben használni, mert erre soha senki nem tanított meg, hanem ennél egy kicsit több kell. Kevés a kötetlen beszélgetés, még kevesebb a lehetőség arra, hogy anyanyelvi szinten beszélőket hallhassunk, és tőlük tanuljuk meg, hogy hogyan kell kiejteni és megfogalmazni dolgokat, pedig ez lenne a legtermészetesebb és leghatékonyabb módja a dolognak. Szerintem.

Ha én tanítanék, én erre alapoznám az órákat, persze a házi feladatok megoldása mellett. Beszélgetnék velük, bátorítanám őket, kijavítanám a hibáikat, és nagyon sok igazi beszédet hallgatnánk.

Persze nem mondom, hogy ez a tökéletes módszer, és mindenkinek meg lehet a véleménye rólam és erről az egészről. De úgy gondolom, hogy nem feltétlenül érne kevesebbet a "munkám" vagy segítségem csak azért, mert nincsen a tanári szak elvégzéséről papírom.

De, az apám anyanyelvi angol.

A tanítást pedig el tudnám képzelni úgy, hogy egy angol nyelvű pl. filmrészlet megnézése után angolul megbeszélnénk, hogy mit látott, a videóban ki mit mondott. Ezt mondjuk nem a kezdő kisgyerekekkel csinálnám, hanem nagyobbakkal.