Hogyan lehetek fordító?

Tényleg jó szándékból írom neked: ha nincsen protekciód, azaz valaki ismerősöd, aki berak egy céghez forítói állásba, akkor azon nyomban felejtsd el a fordítói pályát. Különösen ilyen gyakori nyelvekből, mint az angol és az olasz. Rendkívül kevés az évenként megüresedő fix főállású fordítói álláshely, a fordító és tolmács szakon és ilyen szakirányú továbbképzéseken évente végzettek számának apró töredéke. Ez a szak egy tipikus mézesmadzag: az egyetemek gátlástalanul veszik fel az embereket, mert kell a bevétel, de arról nem szól a fáma, hogy a végzettek óriási többsége soha nem talál szakmai állást. Kikerülnek a végzett hallgatók a munkaerőpiacra, s falakba ütköznek. A hazai könyvkiadók ugyanis soha nem fix állású fordítókat alkalmaznak, hanem szabadúszókat, egyedi megbízások alapján. S mivel sok az eszkimó és kevés a fóka, alacsony díjazással is találnak erre embert. Más szóval legyél magánvállalkozó és vállald, hogy olyan lesz a mindenkori munkád, mint a kutya vacsorája. Befejezed egy könyv fordítását, s aztán lehet, hogy másfél hónapig nem kapsz újabb megbízást. Saját tapasztalatból és egy ismerősöm tapasztalatából is mondom neked, hogy még ha van is megbízásod, akkor is műfordítással kb. nettó 1000-1500 forintot kereshetsz óránként. Ilyen alacsonyak a könyvkiadóknál a megbízási díjak, s ráadásul általában csak utólag fizetnek, ha elfogadták a fordításodat. A rossz feltételek miatt jelenleg a fordítási munkákat döntő többségükben mellékjövedelmet keresők látják el, mondjuk nyelvtanárok, hogy kitöltsék az idejüket arra a napszakra, amikor nincs tanítvány. (Fordítási megbízáshoz nem kell fordítói diploma.) Egyszóval ha nem akarsz létbizonytalanságban élni, keress más pályát. Például nyelvi magánórákat adhatsz, azzal háromszor annyit kereshetsz, s az biztos jövedelem, mert nyelvtanulók mindig vannak.