Mindenhol azt olvasom, hogy Amerikában meg Angliában 2-3 millióba kerül egy félév az egyetemeken. Ezt tudják ott a szülők fizetni? Nekik ez természetes, olyan jó az életszínvonal?

azért mert kint egy banki alkalmazott havi 140.000Ft helyett 2500 dollárt keres és már kiskoruk óta gyűjtenek a gyerekek iskoláztatására

persze ott is van aki zsebből fizeti

2500 per ho nem szamit soknak. Az fizetesbeli elteresek persze nagyok, de ez mindenhol igy van. Ugy fogalmaznak, hogy aki 100.000/ev korul keres, az mar igencsak jonak szamit.

Az egyetem nagyon sok mindentol fugg, mennyibe kerul, legfokeppen az osztondijtol amit a gyermek kap, ami lehet par ezer dollaros hozzajarulas es teljes is. A masik, hogy in state diak, aki az adott allamban el x. eve, az az az adott allam egyetemere sokkal kedvezobben mehet, es nagyobb eselyel kap szinte mindenre kiterjedo osztondijat, vagy annyit, hogy tenyleg ne fajjon sokba az egyetem. Eppen ezert sokakkal megesik, hogy azert valasztjak mondjuk a sajat state flagship-et (legyen mondjuk egy, az USA-ban eros kozepesnek szamito Rutgers) egy elit maganegyetem helyett (mondjuk a Brown, hogy ismertet irjak), mert egyszeruen az jon ki sokkal olcsobban, es/vagy, a szulok azt tudjak megfizetni.

Ennek ellenree az "olcsobban kijon" mondjuk atlagosan, ha kapott osztondijakat is, mondjuk atlag 8 ezer dollar korul mozog evente, a nelkul, ha az allamban el, 12,582 dollar, ha pedig allamon kivul, $24,044 dollar a tanev. Az allami egyetemeknel nem szamit honnan jottel, tavaly $40,820 volt a tandij. Amibol, mint mondtam, sok osztondijat kaphatsz, persze.

Az elozo valaszolonak igaza van amugy, itt az a normalis, hogy a gyerek szuletesekor elkezdik felretenni a penzt a tanittatasara. A kozvelekedessel ellentetben raadasul nagyon fontosak a magan elit gimnaziumok is, azok se ket fillerbe kerulnek.

De ahogy irtam, nagyon sokan azert mennek gyengebb, vagy kevesbe korulrajongott egyetemre, mert hiaba vettek fel mas, jobb helyre is, nincs ra penz.

Angliaban egy ev jelenleg 3000 font korul van, Oxford es Cambridge eseteben erre rajon a college tagsag dija is. Jovore a tandij felugrik 9000 valahanyszaz fontra. De erre nagyon kedvezo allami diakhitelt adnak, sokkal kedvezobbet mint Mo.-on, igy ez kissebb problemat jelent. Persze a tandij egy dolog, es ez a vilagban mindenhol igy van: enni is kell, meg valahol lakni is - igaz ezt az angolszasz egyetemek tobbsege biztositja, de nem ket forintert.

Tomoren: Mo.-hoz kepest hatalmas a kulonbseg Angliahoz viszonyitva, es az USA-ban lenyegesen tobbet keresnek (es kevesebbet adoznak, persze medical care draga, de ez masik teszta) az emberek. De, hogy kiabranditobbat mondjak: Lengyelorszagban es Szlovakiaban is magasabb az eletszinvonal, tobbet keresnek az emberek. Es a GDP sokkal gyorsabban is fejlodik ezekben az orszagokban, igy MO. egyre jobban leszakad. Nem az Egyesult Kiralysagtol es az USA-tol, hnem a sajat szomszedaitol es a regiotol.

1. többet keresnek

2. ott nem az utolsó hónapokba döntik el, hogy egyetemre kívánok menni, hanem tervszerűen kiskoruk óta gyűjtögetik a szülők a lóvét.

Ez egy ev, nem fele, elnezest, ha feleerthetoen fogalmaztam. Az amerikai BA 4 eves, az angol 3 - ez utobbit vette alapul a bolognai kepzes egysegesitese is, azzal az el nem hanyagolhato kulonbseggel, hogy Nagy britannia be nem lepett a bolognai rendszerbe :D

A bolognai mesterkepzes viszont az amerikait veszi alapul, ami 2 eves, a brit az valtozo, van ahol egy, van ahol ketto.