Tönkretettem a jövőm?

16 éves fiú vagyok. Tavaly végigvittem a 9.-et eladó szakon, 4,31-es átlaggal. Jött volna a nyári gyakorlat, ám egy műszaki bolt ahová azt mondták felvesznek, az utolsó pillamatban közölte,hogy mégsem mehetek oda. Még nagyon gyorsan sikerült nézni egy másik boltot, ám később ott is eljátszották ezt. Itt bedühödtem, és mivel úgysem volt sok kedvem a szakmához, eldöntöttem, hogy megmutatom, hogy többre is képes vagyok, mint árut feltölteni/kasszát nyomogatni. Az asztalos szakma nagyon megtetszett, erre esett a választás. Idén újra taposom a 9.-et... Ám akadt egy kis bökkenő. Elég hülye voltam, ugyanis nem vettem figyelembe, hogy életemben nem fogtam fűrészt a kezemben, semmi tapasztalatom nincs, csak tetszett a szakma és kész. Senki nem szólt, hogy erre születni kell... Eddig van egy hármasom fűrészelésre, és 4 db 1-esem. Ebből a négyből az egyik a gyalulásra ment, a másik pedig arra, hogy azt ki akartam javítani, de az is egyes lett. A másik kettőt a fecskefarkas fogazásra kaptam, ugyanis beteg voltam, ezért elvesztettem a gyakorlási lehetőséget, így arra kaptam amit elsőre sikerült összehoznom. Persze ez nem mentség, béna vagyok. Év végére egy kettest össze szeretnék hozni, mert asztalos szeretnék lenni, de mindenki azt mondja, hogy nem fog menni. Már én is elvesztettem a hitemet, és gyakorlatilag depressziós lettem, gyűlölöm magam, amiért ezt a rossz döntést meghoztam, hogy nem hallgattam másokra, hogy egy senki vagyok és az is maradok, árufeltöltőnek talán jó vagyok. Meg akartam mutatni, hogy többre vagyok képes, és hogy nincs igazuk... De be kell látnom igazuk volt. És ez a legszomorúbb, hogy a fejem után mentem, hősködni akartam, de rá kellett jönnöm, hogy egy söpredék nulla vagyok amit mindenki megmondott előre, de én nem hittem el... A tanárunk megmondta, hogy pont letojja ki bukik meg, ki nem, szóval kegyelem kettesről nem beszélhetünk. Ha nem sikerül javítani, és 16 évesen ebben az évben megbukok van még lehetőségem valamit tanulni ? Nem akarok 8 általánossal megelégedni, már csak azért sem, mert tudom, hogy nem vagyok hülye, ugyanis a gyakorlaton kívül a tanulmányi átlagom most is 4.3 körül mozog. Kezdem azt hinni, hogy elrontottam az egész életem. Undorodok magamtól, lelkileg és fizikailag is kikészültem, nincs már sem erőm, sem kedvem élni...