Lehet nem nekem való az egyetem?

Ha ez vigasztal, nálunk senki, ismétlem senki nem tudta megcsinálni az Excelt igénylő feladatokat műszakin, aki nem abból érettségizett/tanulta emelt szinten szakközépben. Nem vagy kevesebb, hidd el.

PS: mit kell csinálni? Én abból érettségiztem.

Ha az illető nem értelmi fogyatékos, akkor két tényezőn múlhat:

1. Motiváció hiánya

2. Tanulási nehézségek, amik adódhatnak funkcionális analfabetizmusból, diszlexiából

Diszlexia esetén kérvényezhető a hosszabbított vizsgaidő, hogy egyenlő eséllyel indulj a vizsgákon. Funkcionális analfabetizmus leggyakrabban nem derül ki, csak azt érzi az illető, hogy hiába olvassa a tanulnivalót többször is, nem sok marad meg belőle - ez az a fajta tanulási képtelenség, amikor az egyén képtelen összefoglalni az olvasottakat.

Szerintem az első eset sokkal gyakoribb! Sokan azért mennek egyetemre/főiskolára, mert a szüleik hajszolják őket oda. Ennek legfőbb oka az szokott lenni, hogy a szülő alacsonyabb iskolai végzettségű, elégedetlen az életével és úgy gondolja, akkor teszi a legjobbat a gyerekével, ha extra magas tanulmányi fokozatok megszerzésére ösztönzi (vagy utasítja).

Emellett még megnevezném a motivációhiány egyik alapvető okaként a túlzott védő neveltetést, amikor az illetőt a szülei mindenben támogatják, "elkényeztetik" így az nem tanulja meg, hogy a dolgokért meg kell dolgozni. A felsőoktatás az első olyan szint, ahol már masszív tudásanyagot kell megtanulni és az nem megy annyival, hogy az ember beül egy-egy órára.

Harmadik okként azt mondanám, hogy a fiatalnak nincsen jövőképe, nem tudja mit akar az élettől, ezért aztán nem érzi magáénak az egyetemi életet, se a szakmát, amit ott tanul. Nem ismeri önmagát, kicsit fél is a felelősségek vállalásától - ez természetesen szintén függhet a rossz neveltetéstől. 18 éves kor fölött az ember szavazati joggal bír, saját maga felel az általa elkövetett hibákért az élet minden területén. Aki erre képtelen, az szokott "beragadni" a felsőoktatásba - lásd 3 éves képzést 6-7 évig csinál, közben bukdácsol, hogy ne kelljen elvégezni, beáll a hallgatói önkormányzatba (jellemzően a HÖK-ösök mind ilyen "ottragadt" életcél nélküli emberek), ezzel is igazolva azt, hogy rá az egyetemen van szükség.

Az ilyen illetőknél erőteljesen működik az önigazolás, a felelősség hárítása, a nemtanulás kimagyarázása. Hibáztatják a tanárokat, a tanulmányi rendet, és ezzel igazolják sikertelenségüket. Nem tanulnak, vagy csak akkor, ha a határidő motiválja őket. Önmagukért nem csinálnak semmit, csak kényszerből.

Remélem kimerítő elemzést adtam a kérdésben :)

Olyan nincs, hogy valaki nem elég jó. Ahogy olyan sincs, hogy valakinek nincs érzéke egy adott dologhoz. Ez a "nincs érzékem hozzá" szöveg egyértelműen egy önmegnyugtatás! El is hiszed, hogy te képtelen vagy rá, ezért aztán meg se kell erőltetned magadat, hogy megtanuld.

Sokan azt hiszik, hogy beülnek egy főiskolára/egyetemre, nagy nehezen végigszenvedik, mert "muszáj", aztán hála az égnek, VÉGE! Nincs tovább! Nem kell többet tanulni, már úgyis annyira utálták... Pedig ez oltári nagy marhaság. A tanulás csak akkor kezdődik igazán. Van az a mondás, hogy jó pap holtig tanul. Ez igaz minden szakmára!

Aki abbahagyja a tanulást az iskolái végeztével, az nagyon rosszul fog járni. Ha alkalmazott akkor is, ha vállalkozó akkor meg főleg.

Amúgy nem tagadom, könnyebb önálló motivációt találni, ha nem kényszer a tanulás - pl vizsgázás miatt. De akinek kiforrott célja az iskola elvégzése, annak ezen túl kell lépnie. Az életben sokkal keményebb "vizsgaidőszakok" lesznek, és ott nem lesz puskázás sem!