Hogyan hoztad meg a döntést, hogy végleg ott hagyod a szakod?

Rajottem, hogy semmi nem megy es nem ertem a targyaim nagy részét. Ennek ellenére nyomatom, mert ha ez a felev meglesz, akkor onnan mar az jon, ami erdekel is picit. Nekem ez az online suli a legjobbkor jott. Legyenek meg iden a targyaim es nem kell itthagynom az egyetemet.

Amugy ha tanulod, de nem megy. Nem erted a matekot/logikáját a targyaknak. Unod az egeszet.

Ilyesmi szerintem.:)

En egy percet nem fogok a szakmában dolgozni, az mar tuti, csak egy erdekes es konnyu mesterhez kell a BA.

Én anno szülői nyomásra kezdtem el egy BA-t. Amikor először közöltem a szüleimmel, hogy nem ezt akarom csinálni, azt mondták, hogy mindenképpen végig kell csináljam. Az első vizsgaidőszakban azonban volt egy vizsgám, amin kétszer is megbuktam, pedig rengeteget tanultam rá (nem én voltam az egyetlen egyébként). Ekkor éreztem úgy, hogy nem ér ennyit egy szak, ami nem tetszik. Én ezt mondtam nekik. Szerencsére megértőek voltak.

Nekem igazából nem volt ilyen, hogy rájöttem, hogy nem illik hozzám, mert eleve nem szerettem, és csak muszájból csináltam.

Én úgy, hogy egyre jobban elegem lett hogy 400 emberből 6-nak sikerül a ZH, a tanárok rendkívül kiboritottak, és egyre több olyan tárgy jött ami nem tetszett.

330 fővel kezdett az évfolyam, csak tippelem hogy kicsivel több mint 30-an vegeztek...

Más egyetem ez a szak sokkal jobb.

Én egy félév után hagytam ott a jogot.

Igazából hónapok óta küszködtem, egyáltalán nem ment, mindenki mondta hogy hagyjam ott, váltsak, de én csak próbálkoztam tovább. És a tanév utolsó ZHja után (ami persze egyes lett mint az összes többi) beszálltam a metróra, és abban a pár másodpercben, mielőtt becsukódott a metró ajtaja, ráébredtem hogy az egyetlen járható út a kiiratkozás. Ahogyan becsukódott a metró ajtaja, és elindultunk, azzal egyidejűleg én mentálisan elhatárolódtam az egésztől. Nagyon filmbe illő jelenet volt.

Mire hazaértem, addigra felhívtam kb mindenkit és elmondtam hogy otthagyom.

Egyébként én így hozom meg a nagy döntéseket, egy pillanatban egyszercsak belém hasít a bizonyosság, és tudom hogy mit kell tennem.