Megéri ma jogot tanulni?

Sokkal komolyabb problémának tartom azt, hogy ahány jogot végzett ismerősöm van, mind kiégett, mire elért a suli végére. Az elhelyezkedésben már nem is gondolkodtak, mert csak azért fejezték be az egyetemet is, hogy "ne vesszen kárba" a befektetett idő, de ennyi. Szó szerint gyűlölték a végére. Egyikük külföldre ment és testépítéssel kezdett foglalkozni, egy másik programozónak állt, a harmadik meg inkább szült 3-at és babázik és mellette kertészkedik, vissza se fog nézni, azt mondta, keres majd valami irodai melót inkább.

Jogászra mindig, mindenhol lesz szükség. A kérdés az, hogy melyik terület érdekel? Jogász szakmán belül is rengeteg ágazat van. Az első válaszolónak annyiban igazat hagyok, hogy ha valaki nem megszállott kb, hanem csak “szereti-szereti”, akkor tényleg ki lehet égni akár a harmadik év végére is és meg is lehet utálni, ha valaki véres harcként fogja fel a túlélésért az egyetemi éveket. Viszont ez mindegyik szakon így van. A tananyag és a mellékes kiegészítő tudni valók - amik nélkül sokszor a tananyagot sem érteni, ha nincs meg az az alap háttérinfód, amit 50 másik könyvből szerzel - TEMÉRDEK. Komolyan embertelen. Vagy szerelem vagy over egy idő után. DE! Máshol is így van. Első “szakmám” pénzügy-számvitel volt. Nem ment, besokalltam, nem értettem és a kezdeti lelkesedés hamar elillant. Itt a jogon más. Az anyag halmozott szorzata a közgázosnak - pedig az sem kevés - mégis szeretem és hajt a kíváncsiság mindig tovább és tovább. Egyszerűen nem tudom megunni egyik részét sem. Munka szempontjából mondjuk én nem vágyom többszázezres-milliós fizura, csak had kutassak, írjak tanulmányokat és oktatni szeretnék. De ha a pénz hajt, akkor tökmindegy milyen területet választasz. Rosszul is és jól is lehet keresni mindenhol. A lényeg, hogy szakma vagy hivatás az adott terület számodra, mert nagyon nem mindegy.