Nincs motivációm az egyetemhez. Mit tegyek (bővebben lent) ?

Egy csomó szakma van amivel jól lehet kerseni és nem kell hozzá diploma, hanem egy rövidebb szakképzés.

A város váltás meg nem oldja meg az egyetemi problémáidat mert nem a város adja meg a motivációdat.

Motiváció pedig múlandó, néha küzdeni kell, ahhoz hogy elérd a céljaidat.

Én több egyetemet megjártam, több diplomám van. Alapvetően mindig is vonzottak a tudományok, sok minden érdekelt, és mondhatni "high achiever" vagyok, szokták ezt "Type A personality-nek" is nevezni. Ez azt jelenti, hogy egyszerűen ez elégít ki és ha nem csinálom, nem tanulok mégtöbbet, nem fejlesztem magam tovább, nem keresek új hobbikat, nem építem a karrierem akkor unatkozok és lemaradva érzem magam.

Ha benned nincs egy ilyen elemi igény erre, és a csíráját sem látod magadban annak, amit leírtam, akkor nagyon nehezen fog menni. Nem a pozíció miatt kell egy egyetemi szakot választani, hanem azért mert érdekel egy adott terület amiben el akasz mélyedni, a többi majd jön magától később. Ha ilyen neked nincs, és még matekból is szenvedsz, akkor az egész 3-5 év egy óriási szenvedés lesz, bár ha az átlagosnál egy nagyon picit már jobb képességeid vannak, akkor ki tudod verni magadból a diplomát és lehet egy kevésbé embert próbáló irodai munkád - kérdés persze, hogy milyen szakon vagy. Most alapvetően gazdasági képzést gyanítok az esetedben. Egy HR vagy turizmus szakot viszonylag könnyű elvégezni, sok ott az olyan aki szenved a matekkal de kiizzadja magából a diplomát végül és egy picit magasabban fizetett, de olyan irodai munkája lesz később amihez nem kell intenzíven a matematika.

Ha nagyon reménytelennek érzed a helyzetet, hogy valaha is befejezd mert annyira hiányoznak az alapok, akkor felesleges időt pazarolnod az életedből erre, mert sem más egyetem sem más város nem fog segíteni a problémádon. Mielőbb keress valami olyat amit érdekesnek találsz és jó lehetsz benne, válogathatsz a nyelvek, szakmák, jogosítványok, sportok, OKJ képzések közül. Lehetsz műkörmös, jógaoktató, asztalos, masszőr, tetováló művész, pilóta, séf vagy konkrétan tényleg bármi - ha jó vagy benne, meg fogsz tudni keresni annyit belőle mint egy diplomás irodista vagy mérnök, akár vállalkozó is lehetsz. De akkor válassz ki egy valamit és abban legyél NAGYON jó.

Ne kedvetlenítsenek el a 3-as szavai. Ez is ilyen tipikus figura, aki látja, hogy a másik ember küszködik, és akkor odamegy hencegni, hogy ő viszont milyen faxa gyerek, neki aztán nem küszködés stb. 😂😂😂

Teljesen normális első évesként, amit érzel. Sokan átmennek ezen. Ne add fel!! A matekot is meg tudod csinálni. Szánj rá mégtöbb időt, vedd komolyan. Meg kell tanulnod tanulni. Tele van a net videókkal, borzold a youtube-ot a témák iránt egyesével. Gondolom a kalkulus az, amin bizonytalankodsz? Az egyetem teljesen más lépték, mint a középiskola volt, bele kell rázódni. Meg tudod csinálni, csak

- szánj rá több időt

- keress a neten videókat minden egyes témához

- kérj segítséget a tanártól, csoporttársaktól, felsőbb évesektől

- végső esetben keress egy magántanárt (például felsőbb évest), segít megérteni az alapokat, utána könnyen fog menni!

Ui: nem tudom, mennyire tudsz angolul, de nézd meg ezt a videót, nagyon hasznos! [link]

A matekkal a legfőbb probléma, főleg az egyetemi matekkal, hogy dedikált idő kell hozzá, átrágni, megérteni, gyakorolni. Ez nem az, amire hetente rápillantasz kaja közben oszt’ jóvanazúgy. Még a profiknak is napi szintű tanulás kell. Átlagosan naponta kellene vele 2 órát elmélyülten foglalkoznod, minden egyes apróságot megértened stb.

Nagyon nehéz a ritmusváltás a gimnázium után. Hagyj magadnak időt és tanulj szorgalmasan. Teljesen normális, hogy így a félév felénél berosálsz és reménytelennek érzed. De nem az! Ess neki, menni fog!

3-as vagyok.

Nem elkedvteleníteni akartam a kérdezőt, hanem valós alternatívát mutatni és megerősíteni abban, hogy bizony van ilyen. Amiket írsz, az rendben van, kell a sok rászánt idő, a gyakorlás és más perspektívából kell megvilágítani néha a matekot, amihez sok jó youtube videót találni.

De már nem azért, de a kérdező eleve úgy kezdi, hogy nincs motivációja, be sem akart iratkozni. Nem a matek a kardinális kérdés az ő esetében, hanem hogy kényszerből ment egyetemre. Én nem hencegtem de olyan gazdasági szakokra jártam ahová a legintenzívebb matematika kellett, céltudatos hallgatókból állt a társaság. Mellette műszaki végzettségem is van. Más szakoknál megfigyeltem, hogy sokan csak átküszködik a matekot és végül elmennek HR-esnek ahová lássuk be egyáltalán nem kell matek, hiába tanítják. De még ettől függetlenül is nagyon sokan kihullanak első évben mert nem bírják valóban a ritmusváltást vagy nem köti le őket az egész. Van amire egyszerűen az adott ember kevés - én is jártam például matematikus szakra és évekig hitegettem magam, hogy csak egy kicsi hiányzik, hogy jó legyek de sokadik nekifutásra rájöttem, hogy ehhez kevés vagyok. Pedig erőltettem, több szempontból megközelítettem, próbáltam megoldani a problémát és csalódottan hagytam ott végül. Ma meg nagyságrendileg kb 20-30szor annyit keresek mint egy matematikus és sikeres vagyok egy másik területen, ahol bőven elég a matek alkalmazása.

Egyébként pont azt írtam le kérdezőnek amit te is írsz, csak kicsit realisztikusabban - nem mindegy melyik szakra jár, ha pl HR-re, akkor ki fogja tudni bekkelni a diplomáig és eljutni egy HR-es pozícióba anélkül, hogy később használnia kéne a matekot, márha ehhez az egészhez megvan a motivációja és szeretne egy ilyen irodista, üzleti környezetben dolgozni. Legrosszabb esetben is mondjuk a diploma után pályaelhagyó lehet, de legalább diplomás lesz, ami ad egy védőhálót. Ez a kérdezőn múlik, hogy hogy látja a helyzetet, de kényszerből, családi nyomásból nem kell kiszenvedni egy diplomát ha nem akarjuk mert nem sok értelme lesz. Helyette ezer más lehetőség van, és lehet, hogy pl kérdező baromi jó kakaóscsigát meg macaront tudna csinálni, nyitna egy cukrászdát és ötször annyit keresne belőle mintha HR-esnek ment volna miközben még jól is fogja érezni magát a saját cukrászdájában. Ismerek műkörmös lányokat, akik 800 ezret keresnek - már két mesterdiplomásként anno pár éves tapasztalattal nem kerestem akkor annyit. Egy jó asztalosra igény van és készíthet egyedi, sokkal értékesebb bútorokat. És még sorolhatnám.

Ha a szenvedés nem túlzottan mély, és megvan a kitartás és a végső cél, akkor le lehet küzdeni a kalkulust. Ha math heavy szakra jár, akkor a kalkulusnál ezerszer nehezebb dolgok lesznek később, és a szakmában is használni kell majd. Ha meg túl nagy a szenvedés, akkor kérdezem én, minek fenntartani még évekig? Ettől függetlenül jók a tanácsaid egy olyannak, aki most csak épp egy picit megbökkent az egyetem elején de amúgy a tárgyak nagy részével semmi baja csak egy kicsit a matekkal küszködik.

Nehéz megállapítani a kérdezőről, hogy milyen szakra jár pontosan. Középiskolai matek után egy sima lájtos biznisz matek is sokkoló lehet, ha rosszul tanítják. De lehet, hogy programtervező informatikus, és sűrűsödnek a viharfelhők.

(A 20-30x annyit keresel, mint egy matematikus, feltehetően kis nagyotmondás volt, tekintve hogy a matematikusok már egyetemi gyakornok korukban 300K nettó fölött indulnak a befektetési bankoknál, főállásba kerülve pedig a milliós fizetés számít alapnak… komoly nagytőkés lehetsz, ha havi szinten beikszeled ennek a 20-30-szorosát…)