30 évesen nem gáz elkezdeni orvosnak tanulni? Megéri beletenni 5-6 évet, vagy nézzek gyorsabban elvégezhető szakmát?

23 évesen felvettek az orvosira, ahol végül 2 évig tanultam. Ezidő alatt csak az első évet fejeztem be, mert mellette dolgoztam és vállalkoztam.

A cél akkor a megélhetés lett volna, de olyan szerencsésen és könnyen alakult minden, hogy 24-28 éves korom között havi netto 1 millió feletti átlagfizetésem volt. Vendéglátás és mellé saját webshop, plusz oktatás.

Annyira élveztem mindent és a fizetést is, hogy nem folytattam a sulit, mert relatív könnyen kerestem sok pénzt, és több lábon álltam.

Az utóbbi másfél évben viszont minden összedőlt. A munkahelyem megszűnt, és bárhol próbálkoztam ezután, nem éreztem jól magam és sokkal több volt a munka, kevesebb pénzért. A vállalkozásom után pedig pont annyi bevételem van, amiből meg tudok élni.

Szerencsére egy lakást vásároltam, az egyetem mellett 10 percre gyalog, és van annyi megtakarításom, amivel munka nélkül is megélnék kb 2 évig, takarékoskodva, de valamennyi bevételem van passzívan, így jobb esetben akár 3-4 évig is.

Tudok felvenni diákhitelt is és van még 8 félév állami támogatott képzésem.

Jelenleg depressziós vagyok, bármihez nyúltam az elmúlt másfél évben, csak pénzt és időt buktam mindenen. Meguntam a vállalkozást, vendéglátást és szakmám sincsen, ezért sokat gondolkozok rajta, hogy folytatni kellene az egyetemet.

Biztosan felvennének bármikor àllami ösztöndíjas képzésre, mert jók az eredményeim, és másodévtől kellene folytatnom a tanulmányaim.

Ha nem csúszok, 35 évesen végzek, de 36-37 évesen biztosan.

Nagyon fura lenne visszamenni, mert a nagyjából 40-60 fős orvosis társaságom 99%-a már végzett, dolgozó orvos, és tudom, hogy az átlag korosztàly 21-22 év.

Amikor én voltam 23, akkor is 1-2 ember volt max 30 közeli.

Nem tudom, hogy érdemes lenne-e folytatni, vagy inkább egy gyorsabban elvégezhető szakmának álljak neki, és keressek pénzt mielőbb?

A pénzügyek érdekelnek, a belső építészet, akár villanyszerelés is, szinte bármilyen kétkezi munka. Mindig is abban gondolkoztam, hogy vállalkozok majd, és látom körülöttem, hogy az ügyesebb szakemberek nehezen elérhetőek, és olyan órabért kérnek, amit egy szakorvos sem keres meg itthon. Nem tudom megéri-e újabb 5-6-7 évet fizetésképtelenül élni azért cserébe, hogy orvos lehessek, és meg fog-e térülni valaha.

A célom mindenképp egy magabiztos fizetett szakma, amivel millió feletti nettó bért lehet elérni. Pénz és karrier orientált típus vagyok, de mellé nagyon együttérző, szerény, empatikus, és nagyon sok mindenhez értek, hamar tanulok. A teljes lakásom én újítottam fel internetes videók alapján, az autómat magam szervizeltem, bármi technikai dolog elromlik itthon, megjavítom (ha csak nem fődarab hibás, vagy elektronikai sérülés)

Mindezek ellenére viszont nem találom a helyem a világban jelenleg.

A párom orvos, baba projekttel rágja a fülem, mert neki ez lenne a következő lépés az életében, én viszont jelenleg úgy érzem magam, mint egy kisgyerek, aki magát nehezen tudja eltartani.