Az idei felvételi során, az államilag támogatott és költségtérítéses opció mellett ott lesz a részben ösztöndíjas lehetőség is!?

Én meg úgy tudom, hogy nemsoká lesz kiegészítő kiadvány a felvételihez, és abban benne lesznek a szükséges infók.

De vki mondja már el nekem: a részköltségesnek mégis mi a b.dös franc értelme van?

Fizetsz is érte és még ide is kötnek vmi szaros szerződéssel.

Azt megértem én, hogy vkinek nincs elég pénze, nekem sem lenne.

De ha nincs annyi pénzem, akkor vagy megyek államira, vagy nem megyek sehova, mert nincs pénzem.

Nekem ez a fizetek is, és még meg is mondják mit csináljak dolog kicsit erős.

Én azt értem. De akkor legalább nem kell fizetnem azért, hogy itt sz.pjam a f.szt! Az az ára az ingyenességnek, hogy itt kell maradni.

De ha már sz.opok azzal, hogy ki kell fizetnem a tandíjat, akkor ne kötögessenek már ide!

Na akkor tegyük fel, hogy szeretnél venni egy lakást 20 millióért. 3 lehetőséged van:

- Semennyi pénzed nincs rá, viszont a munkáltatód megveszi Neked szolgálati lakásként, ha nála maradsz alkalmazottként még 6 évig.

- Csak 10 milliód van, de a munkáltatód felajánlja a maradék 10 milliót, és mivel ez nem akkora segítség, mint ha az egészet ő finanszírozná, csak 3 évig kell utána nála maradnod cserébe.

- Kiköhögöd az egészet, és nincs hűségnyilatkozat.

Szerintem teljesen korrekt rendszer, arányban van minden mindennel. Nagy lehetőség azoknak, akinek csak 10 milliója van a lakásra, 20 már lehetetlen. És nekik messze nem annyit kell "szopni a f.szt", ha végül otthagyják a munkaadójukat, mint akinek semmi pénze nem volt, és többet kapott.

A felsőoktatásban még annyit képzelj hozzá, hogy csak az jogosult a legszélesebb körű támogatásra, aki a legjobb eredményeket tudja felmutatni. Szerintem ez is így van rendjén.

Persze, így érthető. Csak én az eredeti verziót úgy hallottam, hogy a röghözkötés idejében nincs különbség a részösztöndíj és az önköltséges között.

Ha részösztöndíj esetén feleaddig kell maradni, akkor persze logikus.

A röghöz kötésről: [link]

"Ez a jogviszonyuk ugyanakkor legalább annyi ideig tartson, hogy minden, diákként rájuk költött százezer forint egy hónapnak feleljen meg. Ellenkező esetben vissza kell téríteni a képzés költségének a jegybanki alapkamat három százalékával növelt összegét. Azaz, ha valakinek a képzési költsége négymillió forint volt, akkor 40 hónapig kell Magyarországon dolgoznia."

De ezt írtam már korábban.