Hova tovább? Mely egyetem? Milyen szak?

Kedved első!

sajnos a kémiával eléggé hadilábon állok. Nem, mintha nem tudnám megtanulni, mert meg tudnám. Csak úgy érzem, ha megtanulok egy valamit, akkor jön hozzá/helyette 3 másik valami (vegyük például a szénhidrogéneket. oké, itt van az egy valami. ehhez jönnek a különféle csoportok, itt a többi sok valami. a többi sok valamin belül pedig ismét rengeteg minden, és még azokon belül is és ez így megy a végeláthatatlanságig). Anno azt hittem, a szerves kémiát szeretni fogom, mert a szervetlen nem nagyon érdekelt. Most meg úgy vagyok vele, hogy inkább a szervetlen, mint a szerves, holott biológiát a szerves nélkül LEHETETLEN tanulni, az izmok működésétől kezdve, az aktív transzporton keresztül az enzimek működéséig mindenben szerepe van. Esetleg valami tipp, hogy hogy szerethetném meg a kémiát magát? Vagy saját tapasztalatok, amik segítettek/segítenek a mindennapokban pl. egy biológia szakosnak vagy egy orvosnak/orvostanhallgatónak?

Kedves Második!

nem kell ily negatívan hozzáállni a dolgokhoz, nekem pl. meg sem fordult a fejemben, hogy arra a szakra menjek. Nem lenne elég nagy kihívás számomra csak a biológiával foglalkozni (igen, tudom, hogy nem csak azt tanuljátok ott, de remélem a mondanivalója átmegy!)

Kedves Doktor Úr!

Nos, az orvosi szakma áll legközelebb a szívemhez, mivel rettentően nagy kihívásokat rejt, rettentő nehéz bekerülni, nagyon könnyen ki lehet onnan esni, és folytathatnám. Viszont orvos ismerőseimtől eddig csak annyit hallottam, hogy: ,,Ne menj orvosnak, se pénzt, se elismerést nem fogsz kapni...", vagy: ,,Ha orvos szeretnél lenni, akkor csak fogorvos lehetsz!". Na és itt a nagy dilemma számomra: válasszam a -valószínűleg sok pénzt házhoz hozó- fogorvosi hivatást vagy szenvedjek egy általános orvosiért és specializálódjak valamilyen területen, amihez kb. 10 év kell? Megéri? Szerintem meg, de családalapítás szempontjából, az addigi megélhetés szempontjából viszont ez már érdekesebb kérdés.

Továbbá utánanéztem a molekuláris bionika szaknak. Magyarországon kb. még azt sem tudják, hogy létezik ilyen (gondolok a cégekre) szakma, viszont ahogy láttam, külföldön elég kiforrott már, bár arrafelé is még gyermekcipellőben jár. Viszont arra nem tudtam rájönni, hogy ez tulajdonképpen ér-e annyit, mint egy orvosi diploma, ill. van-e benne akkora kihívás? (empátiából sajnos nagyon keveset kaptam, szóval ez is eléggé megfontolandó a hivatás választása során... és mint tudjuk, az orvosoknak nem árt ha van, legalább egy kevés!)

Nos, ha valakinek van kedve ezt elolvasni, és válaszolni a kérdéseimre, felettébb örülnék! :) És hálásan köszönöm az eddigi válaszokat, sok segítséget találhattam bennük! :)

Kedves utolsó!

Reagálva az utolsó bekezdésedre: minket egy biológia és kémia szakot végzett tanár tanít, aki néha, ha épp üresjárat van, mesél a biológia szakról. Valóban nem tűnik könnyűnek, de külföldön, idegen nyelven tanulva még nehezebb. Nekem külföld a cél. A biológia tanárunk latinul is tanítja pl. a csontokat, emelt szintű érettségi témazárókat irat velünk (pont múlt hét hétfőn írtuk az utolsót, az is emelt szintű volt, de mivel rengeteg ötös lett, azt mondta, portyázni fog a kifejezetten nehéz emelt szintű feladatokra) az alap gimnáziumi biológia órákon. Ezek nem azok a könnyű kis témazárócskák, amikről itt szó esett, hanem vért izzadós, folyton izgulós, a végén csalódottsággal beadottak. Igen, sok múlik a tanáron, de ÉN nem miatta tanulom a tantárgyat.

Kedves borsodi!

Mivel gondolom az első pár éven már túl vagy, a legnagyobb valószínűséggel meglesz az a doktori! :)

Értem. Valószínűleg én is az orvosit fogom választani, mivel sokkal több lehetőségem van az alapképzés elvégzése után specializálódni valamire, mint egy bionikával vagy biológiával. Szeretnék minél átfogóbb tudásanyagot megszerezni, és engem elsősorban az emberi test, annak működése, folyamatai érdekelnek leginkább. Sajnos a növénytannal sosem voltam kibékülve, bár izgalmas dolgokat tudtam meg róla, amiket nem is gondoltam volna.

Nos, igen. Az empátia kevés, viszont nagyon segítőkész vagyok. Tudom, nehéz, összeegyeztetni! :D

Én is a kutatásra gondoltam, mivel már kiskoromban is volt egy ilyen elképzelésem, de egyre inkább kezdek afelé orientálódni. De persze sosem lehet tudni! :)