Mi motivál valakit, hogy Pszichológiával foglalkozzon?

Engem a segíteni akarás motivált és a megfoghatatlan megragadása.:) Mosz, hogy van valamennyi jártasságom benne, kicsit egzaktabb dolgok is mozgatnak, bizonyos kutatási kérdések, kivitelezési lehetőségek, nagyon nagy késztetés számomra az, hogy valamire tudjam a választ, vagy valamit meg tudjak oldani. Én nem terapeuta leszek ugyan, de a terapeutákhoz hasonlóan Sherlocknak érzem magam, valahányszor a mások által elmondottak alapján összeáll egy kép a problémáról és a működésükről. :)

Úgy vágtam neki először, hogy a magam dolgaira kerestem a választ, magamat akartam megérteni és azt, miért és hogyan vagyok képes bizonyos dolgokra (és hogyan lehetnék képes többre). Én kutató alkat vagyok, nem annyira segítő, közvetetten segítek majd.:) Viszont elengedhetetlen a segíteni akarás és az empátia így is, elvégre is, amíg nem tudsz kicsit a magad világától elvonatkoztatni és a másikra hagyatkozni, nem fogod tudni megérteni sem. Márpedig akár kutatsz, akár kezelsz, mindig az ember lesz a fő munkaeszköz.:) Tanácsot direkt módon ugyan nem adhatsz, csak terelgetheted az illetőt a saját maga által jónak tartott döntések meghozatalára a megfelelő kérdésekkel és logikai kapcsolatokra való rávilágítással, ehhez is át kell látnod a helyzetet és azt is, hogy ő, mint egy teljesen más ember, hogy vesz részt ebben a helyzetben.

Számomra ez baromi izgalmas, imádom, hogy minden mindennel összefügg és minden egy újabb kaput nyit a megoldásra. :) Lehet, hogy megszólnak érte páran, de én nem a tipikus jótevő szerepért szeretem ezt a szakmát. Valaki majd azt a feladatkört is ellátja, nekem a felderítés áll a szívemhez közel.:)

Ebben csak az a vicces, hogy a pszichológus soha nem oszt tanácsokat, nem mondja meg senkinek, hogy mit csináljon, mit kezdjen magával. Ez egy szuper képesség, biztosan nagyon szeretnek az emberek hozzád fordulni tanácsért, de ez egy bölcs baráti tulajdonság, nem sok köze van a pszichológiához.

Amúgy nem 4-5 év, inkább 8-10 év a tanulás. És mint írtam, a pszichológusnak nem ez a dolga, és sokféle pszichológus létezik, rengeteg terület, különböző kompetenciák, különböző munkakörök és feladatok, így mindenkinek egész más motivációja lehet. A segítő szakmákban azért elég gyakori, hogy az ember azért választja a szakmát, mert "segíteni akar", "emberekkel akar foglalkozni", "társadalmi felelősségvállalás", "valami nagyobb dolog részese akar lenni", "meg akarja érteni az embereket", "kutatni akar".