Miért lepődnek meg azon az emberek, mikor valaki a tudásvágy szerepét hangoztatja az oktatásban?

Hát, én már 12 évesen a villany felé irányíttattam, emiatt (is) a VIK-en egészen nyögvenyelős volt minden tárgy, ami nem villany volt, kis túlzással mondhatnám, hogy ketteseim meg ötöseim voltak (az összes nemvillamos tanár felk*ta magát, ha belenézett az indexembe a nyökögésem végén), és jól el is fáradtam a végére, de amit kedveltem témaköröket, azokat, így az aktívkodás végeztével már tán kijelenthető, egy életen át kedvelni tudom.

Én nagyon tudom sajnálni azokat, akik azt hiszik, pénzért lehet dolgozni. Ugyan nem pont abba a helyzetbe kerültem, hogy a munka szakmaiságának hiányát kellett szembeállítanom a (sok!) pénz lehetőségével, hanem a munkahelyi légkört, rendkívül ostoba de rendkívül magabiztos főnökökkel, de ez nekem két évig ment csak. Pedig ez ezelőtt két évtizeddel volt, amikor állás aztán piszokul nem volt, mindenki ragaszkodott a meglévőhöz.

Ám nyilván embere válogatja.