A Kelet-Szlovákiában élő/lakó emberek vajon miért beszélnek olyan furcsán?

Nagymihályban voltatok? Az egyébként járási város is (Okres michalovce).

Amiket hallottál az egy vidéki nyelvjárás. Mi "chutorák beszédnek" szoktuk mondani egymás közt.

čekám - várok

Szokták úgy is mondani hogy čekáj - várjál.

Pld. helyesen szlovákul vždy - mindig. Vidéki nyelvjárásban ez "vždycky" , kiejteni " vzsdicki".

odkiaľ - honnét

skadzi - honnét

Nagymihályban nem igazán szeretik a magyarokat, nem úgy mint vidéken.

Zsolnán is furcsán sasoltak? :)

Megkérdezhetem hogy minek voltatok Nagymihályban? Ha nem titok. :)

Csak mert ritka hogy Magyarországról oda menne valaki, hacsak nincs rokona.

Keleten mindig is másképp beszéltek.

Egykor még tele volt ruszinnal a térség és volt lengyel nyelvi behatás is keleten. Míg nyugaton inkább a cseh felé húzott a szlovák nyelv.

100 éve még sokkal durvább nyelvi különbségek voltak az úgynevezett szlovákok között. Mára ez már java részt lecsiszolódott.

Nyelvjárásnak nevezik de inkább a ruszin/ukrán es lengyel nyelvek behatása szlovákkal keverve.

6

A lengyelt azt kihagynám, az erősen túlzás. Még a lengyel határ közelében fekvő települések sem keveredtek a lengyel nyelvvel, annál inkább a ruszinnal.

Éltek lengyelek is ott bőven.

A Szepességben ill. Árva megyeben jelentős lenygel közösségek éltek már több száz eve. Csadca környéke pl teljesen lengyel volt egy időben.

A lengyelek másik csoportja később a 17.-18. században vándorolt be.

Az első vh után mar csak olyan 50 ezer asszimilálódó lengyelt élhetett de csak kevesen vallották már magukat lengyelnek az első népszámláláson 1930-ban.

"Luxemburgi Zsigmond magyar király tizenhárom szepesi várost és három várat elzálogosított a lengyel királynak."

Amikor ezeket visszakaptuk már lengyelek lakták.