A legtöbb magyar miért önbizalom hiányos? Meddig türjük még a szegénységet? Meddig türjük hogy megalázzanak minket? Nekünk is kijár a jólét!

Az a helyzet, hogy a magyarok (főleg a mai korosztály) kudarckerülő. Az amerikaiak pedig siker-orientáltak. A kudarckerülő emberek azért dolgoznak, hogy ne szidják le őket, a siker-orientált emberek pedig azért, hogy megdicsérjék őket. Magyarországon, ha valaki csinál egy kis dolgot, a következő a reakció: Á, csakennyit tudsz? Loser!

Amerikában pedig: Nagy vagy, ezaz! Ezek szerint jobb a kicsit megbecsülni, mint hajtani az embert, mint az állatokat. A magyarok ezért nem tudnak összefogni, összetartani. Mindenki csak megbújik a sarokban, hogy meglegyen a munkahelye, megkapja a fizetését. Persze tenni semmit sem tesz senki. (Jó, nyilván közrejátszik a vezetés is, ezt nem tagadom, de ők is magyarok! /igen, zsidók, kedves olvasó, de ennyi erővel már magyar ember nem is létezik!/)

"A legtöbb magyar miért önbizalom hiányos?"

Honnan tudod, hogy csak a magyarok? Ez mindenhol probléma. Oka pedig sok minden: az élet versenyként való felfogása, vagy a rossz nevelés (gyakran az állandóan büntető, kritizáló, megfélemlítő típusú szülők nevelik a gyereket önbizalomhiányosra).

Magyarországon ugyanakkor nagyon gyenge a szolidaritás, ami súlyosbítja a problémát. Sok ország (pl. az északi országok) kultúrája kevésbé versenyszellemű, kevésbé individualista.

"Meddig türjük még a szegénységet?"

Ez nem tűrés kérdése, hanem gazdasági kérdés.

"Nekünk is kijár a jólét!"

A jólét senkinek se "jár ki". A jólétet vagy sikerül megszerezni, vagy nem. De nem "jár" senkinek.