Kolléganőm és ellenségem, a főnök kis kedvence. Mit tegyek?

Szerintem próbáld meg nem figyelgetni őt, mert ez az egész véleményem szerint abból adódik, hogy figyeled, mit csinál.

Én soha nem lesegettem egyik kollégámat se, pedig én is dolgoztam ellenszenves emberek között + széthúzó társaságban, csak akkor kaptam fel a fejemet, hogy kivételezés van, ha az én munkakörömet esetleg úgymond veszélyeztette az illető, szóval az ő személye miatt nem tudtam haladni a melóval.

Ilyenkor viszont határotottan felléptem, usgyi a főnökhöz az illetővel együtt, még akkor is, ha a kedvence volt, ez az én önértékelésemnek kellett, hogy tudjam, nem hagyom magamat, kiállok magamért, persze csak óvatosan, nehogy a végén még nekem legyen lapát.

Ez az eset egyszer fordult elő velem életemben, többször se.

Utolsónak: valami hasonlóra adtál ihletet. :P Jáj, de jó napom lesz ma! :D

Ne haragudj kedves kérdező, de valahogy itt is beigazolódott az elméletem, hogy a rosszindulat még nagyobb rosszindulatot szül, és hogy az embernek egyetlen igazán nagy elensége van és ez saját maga.

Azt nem értem, ha ennyire nem bírod elviselni őt, miért nem veszed fel a pléh-pofát és hívod félre főnök és munkatársak nélkül.

Jah, hogy inkább a csürhe-effektust választod, speciel: inkább összesküvés elmélet megvalósítása a kollektívával, csak annak tudod az a hátultütője, hogy ha a főnököd fülébe visszajut a dolog, úgy szétszélednek mellőled, mintha nem is ismernének, azt se tudják, miről van szó.

Ennyi tipródás után, amit napok óta virtuálisan is teszel én már 10 x félrehívtam volna, 10x megmondtam volna neki a tutit, és talán már 10x becsicskult volna a kedves kolléganőd.

Bocs, de roppant infantilis vagy a megnyilatkozásaid alapján, tanuld meg inkább felnőttként kezelni a helyzeteket és embereket.