Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Miben változtál meg, az idő...

Miben változtál meg, az idő folyamán? Arra értem, hogy az ember képes "felnőni"?

Figyelt kérdés

Nagyon sok "felnőttet"latok a körömben és valahogy nem azok a felnőttek, amiket én kiskoromban elképzeltem.

19 éves vagyok, de a 30-40 évesek is szinte ugyanolyanok mint én.

Persze több gondjuk van, de nem azok a komoly felnőtt emberek.


Én mindig úgy képzeltem el, hogy családom és akkor reggel felkelek, munkába megyek, gyerekekkel vagyok, és minden idom a családomra szentelem és nem fogok inni és egészségesen élek stb.

De ez nem így van.

Mintha csalódtam volna a felnőttekben.


2011. márc. 6. 20:46
 1/8 anonim ***** válasza:
Ez eléggé összetett. Amit leírtál az egy ideális élet. Én is annó így képzeltem el az életem. Most 30 vagyok, még nincs gyerek, a párommal egy albérletben élünk. Mi is reggelente munkába megyünk, meg megpróbálunk egészségesen élni, de mégsem vagyunk minta felnőttek. A valóság sokszor más, mint amit az ember elképzel. Ha van (lesz) segítséged, pl. testvér, szülők, nagyszülők, akkor elég nagy valószínűséggel sikerül megvalósítani az álmaidat. Sok sikert!
2011. márc. 6. 20:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
Ha te egy savanyú "robot" felnőtt akarsz lenni, hajrá, szíved joga. De ki kell ábrándítsalak, az átlag felnőtt ugyanolyan ember mint bárki más (fiatalabb is akár), iszik, nem él egészségesen, nem szenteli minden idejét a munkának/családnak, szórakozni is kell + nem mindenki akar eleve családot se.. Kicsit el vagy tévedve.
2011. márc. 6. 20:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:

Ezért mondták neked gyerekként, mikor te "nagy" akartál lenni, hogy ne akarj...

Egyébként lehet változni szerintem, én magamon érzem, most 24 vagyok. Új szakot kezdtem az egyetemen és a csoport társaim nagy része 18-19 éves. Rajtuk veszem észre, hogy mikben különbözik a mostani önmagam a 18 éves korábbi önmagamtól.

Gyerekként rengeteg dolgot másnak látunk és képzelünk el a felnőttek életében. Olyan egyszerűnek és szabadnak, gondtalannak tűnik, hiszen azon vannak, hogy mi, gyerekek ezt higgyük.

Amikor viszont mi magunk leszünk felnőttek, már korántsem olyan csábító és egyszerű. Olyan egy mint a 18. szülinap. Betöltöd, de semmi nem változik.

2011. márc. 6. 20:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 A kérdező kommentje:
Mondhatok egy 35 éves férfit a barátomnak, vagy akar csak egy ismerősnek, de nagyon kevés dologban más mint én, nem gondolkozik meggondoltabban, pont ugyanolyan marhaságokat elkövet mint akar én is. Eljár klubbolkba, holott én nem akarom majd ezt "felnőtten"
2011. márc. 6. 21:16
 5/8 anonim ***** válasza:
Jó, és ha ő akarja akkor mi van? Nincs szabály arra, hogy kell viselkednie egy felnőttnek. Aki akar klubokba járni az jár, aki nem az nem, ennyi.
2011. márc. 6. 21:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:

"Mondhatok egy 35 éves férfit a barátomnak, vagy akar csak egy ismerősnek, de nagyon kevés dologban más mint én, nem gondolkozik meggondoltabban, pont ugyanolyan marhaságokat elkövet mint akar én is. Eljár klubbolkba, holott én nem akarom majd ezt "felnőtten"."


Mindenki maga dönti el, hogy hagyan éli az életét. Ismerek olyan 26 évest is aki 2 gyereket nevel egy boldog házasságban. Vannak problémáik de akkor is egy szép család:) Nem szabad fekét-fehéren látni a dolgokat. Ahogy akarod annak megfelelően kell alakítani az életedet.


L/19

2011. márc. 6. 21:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:

Most elárulok neked egy nagy titkot:


Nagyon, igazán stb. felnőttnek lenni és felnőttesen viselkedni olyan kamasz dolog. A felnőttkor ott kezdődik amikor rájössz, hogy olyan idétlen, gyerekes, felelőtlen stb. lehetsz amilyen csak akarsz (nem szégyenlsz). :D

2011. márc. 7. 08:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
Egyszer valaki azt mondta: egy ember akkor lesz felnőtt, amikor mindkét szülő "elment". Attól kezdve senki nem mondja neki, hogy kislányom, kisfiam. És főleg: attól kezdve nincs, akitől tanácsot lehessen kérni, nincs akihez "hazamehetsz", mert az a hely, amit addig annak éreztél, tudtál, az már azok után nem lesz. Rádöbbensz, hogy csak saját magadra (és a párodra) vagy utalva. Kénytelen leszel felnőni. De amíg ez az idő nem jön el, addig élj gyermekként, légy minél tovább boldog és önfeledt. És főleg: becsüld meg ezt az időt, és köszönd meg a sorsodnak, hogy még van kihez hazamenni, és vigyázz rájuk!
2011. márc. 8. 19:18
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!